Századok – 1953

Szemlék - Huch; Ricarda: Der Dreissigjährige Krieg (Ism.: Makkai László) 450

KRÓNIKA 46î , \ legjelentősebb tényezőjét képezik. A világ dolgozói Szovjetunió iránti bizalmának főforrása a szocialista forradalom győzelme Oroszországban és a szocializmus felépítése a Szovjetunióban, amelyek megmutatták a nemzetközi proletariátusnak, hogyan lehet gyökeresen megváltoztatni a dolgozó tömegek sorsát és más országokban is megvalósítani azt, amit a Szovjetunióban megvalósítottak. A Szovjetunió iránti bizalom egyik legmélyebb fo'rrása annak következetes békeharca. A Szovjetuniónak a második világháborúban játszott történeti szerepe a hitleri blokk szétverése, a délkeleteurópai népeknek a fasizmus igájából való felszabadítása, továbbá a Szovjet aniónak a népi demokratikus országok számára nyújtott gazdasági és kulturális segélye megnövelte a magyar dolgozóknak a Szovjetunió iránti rokonszenvét. A magyarszovjet barátság fejlődése a népi demokratikus Magyarország sikeres fejlődésének egyik legfontosabb feltétele. A kongresszus tartama alatt külön értekezleteket rendeztek résztvevői számára a népi demokratikus országok és a Szovjetunió történészei közti kapcsolat és együttműködés megérősítésének kérdéseiről. Ezeken az értekezleteken megvitatták I. Tóth Zoltán »Közös problémáink a népi demokráciák történettudományával« és Ember Győző »A szovjet történettudomány segítségé az új magyar történettudománynak« c. előadásait. Az értekezleteken megvizsgálták a történészek további együttműködésének konkrét kérdéseit, s határozatokat hoztak a kölcsönös információ, együttműködés és segítségnyújtás fejlesztésére vonatkozólag, s tervet készítettek a népi demokratikus országok legfontosabb történeti problémáinak együttes kidolgozására. Ilyen közös probléma például a XIV—XVIII. században paraszt mozgalmak tanulmányozása. A csehszlovák delegáció nevében Macek elvtárs javasolta, hogy hozzanak létre egy kollektív munkát a XV— XVI. századi felszabadító parasztmozgalmakról, elsősorban a huszita mozgalomról. Az értekezlet résztvevői egyhangúlag elfogadták a javaslatot. A gyűjteményes kötet szervezési munkálatait a csehszlovák történészekre bízták. A történészek figyelmét magukra vonják a munkásosztály keletkezésének, a munkásmozgalom kifejlődésének, s az orosz forradalom hatásának problémái a közép- és délkeleteurópai országok munkásmozgalmára. Ezzel kapcsolatban az értekezleten javaslatot tettek egy gyűjteményes munka elkészítésére a népi demokratikus országok és a Szovjetunió történészeinek közös munkájával. A kötet az első orosz forradalom 50-ik évfordulójára jelenne meg és annak nemzetközi jelentőségével foglalkozna. Hazározatot hoztak, hogy felkérik a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Történettudományi Intézetét a munka irányítására. Igen fontos feladat a Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak s a szocializmus Szovjetunió-beli győzelme hatásának tanulmányozása a délkeleteurópai országok forradalmi mozgalmaira. Ezzel kapcsolatban javaslat hangzott el egy kollektív munka elkészítésére a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40-ik évfordulójával kapcsolatban, e forradalomnak az 1917 —1923. években lejátszódó forradalmi harc élénkülésére való hatásáról a mostani népi demokratikus országokban. A munka megszervezését és irányítását a magyar történészek vállalták. Nagy jelentősége van napjainkban a keleteurópai és délkeleteurópai népek a fasiszta rendszerek ellen irányuló harca, valamint Délkeleteurópában népi demokratikus rendszer létrejötte és fejlődése tanulmányozásának.