Századok – 1953

Szemlék - Huch; Ricarda: Der Dreissigjährige Krieg (Ism.: Makkai László) 450

462 KRÓNIKA A lengyel és román történészek javaslatot tettek a mostam népi demokratikus országoknak a Szovjet Hadsereg által történt felszabadításának 10-ik évfordulójára, 1955-re elkészítendő kollektív gyűjteményes műnek a megírására, amely eme államok népeinek a nemzeti és társadalmi felszabadulásért vívott harcával foglalkozna és bemutatná a Szovjet Hadsereg nagyszerű felszabadító szerepét a fasiszta agresszorok szétverésével. A gyűjteményes munka megszervezését és irányítását a lengyel történészekre bízták. Az értekezleteken elfogadtak más javaslatokat is, amelyek a népi demokratikus országok és a Szovjetunió történészei tudományos eredményeinek rendszeres ismertetésére irányulnak. Elhatározták, hogy a tudományos folyóiratokban külön rovatot nyitnak »A Szovjetunió és a népi demokráciák történeti frontja« címmel, megjavítják a könyv-, cikk- és előadáscserét, megszervezik a szintetikus munkák és fontosabb monográfiák fordítását, a fontosabb kéziratos munkák, valamint a tankönyvek megvitatását. Az értekezlet résztvevői különféle kívánságokat fejeztek ki. Ezek : közös viták szervezése, a történettudomány egyes kérdéseinek megvitatása, az egyes történészek közötti személyes kapcsolatok kiépítése, a tudományos kutatók közötti tudományos levélváltások megszervezése, tudományos kutató utak megszervezése, aspiráns-és diákcsere. Javaslatot fogadtak el, hogy az egyes országok történettudományi intézeteiben külön szektorokat vagy osztályokat állítanak fel a Szovjetunió és a népi demokratikus országok történetének tanulmányozására. A kölcsönös tudományos információs szol.gálat megjavítása céljából oly kívánságok hangzottak el, mint pl. az egyéni kiadványok jegyzékeinek cseréje az egyes, munkák tartalmának feltüntetésével, a források, a bibliográfiák, a levéltárak, a könyvtári katalógusok é,, kéziratjegyzékek kölcsönös felhasználása lehetőségének biztosítása, mely utóbbiak felvilágosítást aeinak a forrásokról, továbbá a fény képmásolatok beszerzésének elősegítése. A kongresszus befejezése után a magyar történészek a népi demokratikus országok és a Szovjetunió történészdelegációival tanácskozást tartottak. Ennek célja a kongresszus munkájának összefoglalása, továbbá a magyar történettudomány további fejlesztési feladatainak kijelölése, valamint a magyar történetet és a népi demokratikus országok történetét közösen érintő vitás kérdések megvitatása volt. A magyar történészek hibának ismerték el, hogy a kongresszuson nem vitatták meg a legfontosabb, legvitásabb történeti problémákat és hogy nem szerveztek külön szekciókat a kongresszuson. A Magyar Történész Kongresszus világosan megmutatta, hogy a marxi-lenini módszertan alapján fejlődő történettudomány a tömegek, a proletár internacionalizmus és a népek barátsága ideológiájának szellemében történő nevelésének fontos eszköze. A kongresszus összefoglalta a magyar történészek nagy és termékeny munkáját. Fontos szakaszt jelentett a magyar történettudomány további fejlődésében, s megerősítette Magyarország, a többi népi demokratikus ország és a Szovjetunió történészei közötti kapcsolatokat és aktív együttműködésüket.