Századok – 1953

Szemlék - Huch; Ricarda: Der Dreissigjährige Krieg (Ism.: Makkai László) 450

460 KRÓNIKA Különös érdeklődéssel hallgatták az 1905. évi orosz forradalomnak a magyarországi forradalmi mozgalom fejlődésére való hatásáról szóló előadásokat. Hanák Péter és Földessy koiTeférens meggyőzően mutatták he, hogy első orosz forradalom gondolatai milyen mélyen hatoltak be a magyar proletariátus tudatába. A. M. Pankratova »Az első orosz foriadalom nemzetközi jelentősége« c. előadásában kimutatta e forradalom hatását a nyugateurópai és keleti forradalmi mozgalmak fejlődésére. Réti László »A Nagy Októberi Szocialista Forrradalom hatása Magyarországon és a magyar forradalmak 1918—1919« c. előadásaban megvilágította a magyar munkásosztály helyzetét az első világháború előtt és a háború alatt, megmutatta a magyarországi osztályellentéteket és a dolgozók harcát á kapitalista iga ellen. Kiemelte, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme az egész világ munkásainak, s köztük Magyarország munkásainak is megmutatta az utat a felszabaduláshoz. Az orosz proletariátus példája harcra lelkesítette Magyarország munkásosztályát társadalmi felszabadulásáért. A győztes orosz proletariátus iránti rokonszenv oly egységes volt, hogy a magyar munkásmozgalom árulói, a jobbolelali szociáldemokrata vezetők nem mertek nyíltan fellépni az orosz forradalom ellen, bár mindenképpen a munkásosztály egységének aláásására törekedtek, amikor azt állították, hogy Magyarországon burzsoá átalakulás következik, s azt a magyar burzsoázia fogja végrehajtani ; a magyar proletariátusnak az a feladata, hogy segítse megerősíteni a kapitalizmust. A szociáldemokraták megosztó tevékenysége ellenére egész Magyarországot tüntetések és sztrájkok hatalmas hulláma borította el, amelyben a résztvevők az igazságos, demokratikus békét, a nemzetek önrenelelkezési jogát és a dolgozók helyzetének gyökeres megjavítását követelték. A sztrájkok rendkívül gyorsan terjedtek, s elborították az egész országot. Oroszország példájára Magyarországon is létrehozták a munkásküldöttek tanácsait. Az előadó nagy dokumentális anyagon mutatta be a Magyar Proletárforradalom fejlődését. A magyar munkásosztály az »orosz utat«, a proletárdiktatúra útját választotta. A magyar tanácshatalom kialakulásának főfeltétele Szovjetoroszországnak, az első proletár államnak a fennállása volt. Az orosz Október nélkül nem jöhetett volna létre a Magyar Március 21. A Magyar Tanácsköztársaság megalakulásának nagy nemzetközi jelentősége volt. Az imperialista hatalmak meg akarták fojtani a világ első szocialista államát, az Orosz Szocialista Föderatív Szovjet Köztársaságot. A Magyar Tanácsköztársaság megalakulása azonban Európa közepén meghiúsította a nemzetközi imperializmusnak ezeket a terveit. Akkoriban azonban a magyarországi munkásosztálynak nem volt igazi forradalmi vezetése és a Magyar Forradalom vereséget szenvedett. Ennek ellenére a Magyar Tanácsköztársaság példája új harcra lelkesítette a proletariátust. A magyar dolgozók hittek abban, hogy a vereségre újabb siker következik, amely majd a proletárdiktatúra győzelméhez vezet Magyarországon. Több előadás foglalkozott Magyarország és a Szovjetunió viszonyával. Nemes Dezső »A Szovjetunió iránti barátság és bizalom a magyar nép tömegeiben 1919—1945« c. előadásában kimutatta, hogyan növekedett a nemzetközi munkásosztály, többek között a magyarországi munkások rokonszenve a Szovjetunió iránt. Az előadó azt a gondolatot fejtegette, hogy a Szovjetunió iránti barátság és bizalom a proletár internacionalizmus legfontosabb megjelenési formái és az egész világon a progresszív erők fejlődésének egyik