Századok – 1953

Szemlék - Huch; Ricarda: Der Dreissigjährige Krieg (Ism.: Makkai László) 450

KRÓNIKA 459 államnak elismerte. A függetlenségért küzdő Magyarország akkor lépett először szövetségre egyenrangú félként más országgal. * A kongresszuson több előadás foglalkozott azoknak a történeti feltételeknek a megvilágításával, amelyek között a magyar, a román, a lengyel és a velük szomszédos népek közös felszabadító harca lejátszódott. Mérei Gyula előadásában a lengyel és a magyar népnek a Szent Szövetség — a a napoleoni háborúk utáni európai reakció talpköve — elleni harcával foglalkozott. Az 1831. évi lengyel felkelés, idején Magyarország haladó körei aktívan támogatták a lengyel nemzeti mozgalmat. A 29 éves Kossuth Lajos ekkor adta ki felhívását az osztrák abszolutizmus és az orosz cárizmus elleni harcra. Nagy érdeklődést keltettek az orosz-magyar, a csehszlovák-magyar, lengyel-magyar és román-magyar történeti kapcsolatokról szóló előadások. Fogarasi Béla »N. G. Csernisevszkij Magyarországról« c. előadásában Csernisevszkijnek Magyarországról tett nyilatkozatait elemezte. Arató Endre: »A csehszlovák-magyar munkásmozgalmi kapcsolatok 1867 —1890« c. előadásában nagy anyagot gyűjtött össze arról, hogyan harcoltak Csehország, Szlovákia és Magyarország dolgozói közösen a kizsákmányolók ellen és hogyan jött létre a szolidaritás és az egymás közti barátság érzése ebben a harcban. A cseh és a magyar munkásmozgalom Ausztria-Magyarország munkásmozgalmának szerves részét alkotta. Az 1867. évi kiegyezés, amely kompromiszszum volt Magyarország és Ausztria kizsákmányoló osztályai között, megerősítette a Habsburgok uralmát és biztosította a földbirtokosok és. a kapitalisták számára a munkások és a parasztok feletti hatalmat. A kapitalizmus fejlődésével kapcsolatban alakult ki és fejlődött a munkásosztály és a munkásmozgalom, így jöttek létre a munkásegyletek. E szervezetek soraiban az osztrák, magyar, német, szlovák és cseh munkások közösen harcoltak, igyekezvén megszabadulni a kapitalista igától. Az I. Internacionálé szekciói Magyarországon Pest városában, Csehországban pedig Prágában, Brnoban és más városokban működtek. Ausztria-Magyarország munkásainak levelező titkára az I. Internacionáléban a magyarországi munkásmozgalom egyik kiváló alakja, Frankel Leó volt. Frankel rendszeres kapcsolatokat épített ki a cseh munkásszervezetekkel. A Párizsi Kommün leverése után a reakció támadásba lendült a munkásmozgalom ellen. A munkásegyleteket feloszlatták, a munkásosztály elleni terror megerősödött. A különböző nemzetiségű munkások azonban folytatták a közös harcot a társadalmi és nemzeti elnyomás ellen. A magyar történészek nagy figyelmet fordítanak a magyar munkásosztály és a munkásmozgalom történetének tanulmányozására. E célból hozták létre a Magyar Munkásmozgalmi Intézetet, ameiy -rendszeresen publikálja kutatási eredményeit, valamint okmányokat és más forrásanyagot. Az Intézet már megkezdte a »Válogatott okmányok a magyar munkásmozgalom történetéből« c. sorozat kiadását. Az első magyar proletárdiktatúra harmincéves fordulójára (1949) kiadtak egy gyűjteményt »Az 1919. évi Magyar Tanácsköztársaság« címen és megírtak több monográfiát. A munkásmozgalom történetének tanulmányozása terén kifejtett munka kifejezésre jutott a kongresszuson tartott előadásokban is. I