Századok – 1953

Szemlék - Huch; Ricarda: Der Dreissigjährige Krieg (Ism.: Makkai László) 450

KKÓNIKA 455 с. munkája és a magyar történettudomány« című előadása a kongresszus végén hangzott el, és szintén nem került vita alá. A kongresszus napirendjén nem szerepeltek Magyarország ókori és középkori történetének problémái, kivéve azokat az előadásokat, amelyek a magyar nép XIII—XVIII. századi függetlenségi harcaival foglalkoztak. Nem foglalkoztak a magyar gazdasági és társadalmi fejlődés kérdéseivel sem, bár e fejlődés néhány fontos és elvi mozzanatát Molnár akadémikus érintette említett előadásában, amely I. V. Sztálin munkájának legfontosabb gondolatait a magyar gazdaságtörténetből vett példákkal illusztrálta. Molnár akadémikus hangsúlyozta, hogy Magyar­ország 1848 előtti gazdasági fejlődését a termelőerők és a termelési viszonyok közötti egyre növekvő ellentmondások jellemezték. A termelési viszonyok és a termelőerők jellege közti 'kötelező összhang gazdasági törvénye csak nagy nehézségek árán tudott utat törni magának, mivel a feudális urak, az arisztokrata nagybirtokosok, a Habsburg monarchiára támaszkodva ellen­állást fejtettek ki e törvény érvényesülésével szemben. Az előadó kifejtette továbbá azt a tételt, hogy az 1848—1849. évi burzsoá forradalmat nem fejezték be, az nem vezetett a feudalizmus teljes felszámolására és ezért Magyarország kapitalista fejlődése 1849 után a porosz úton haladt. Molnár akadémikus előadásában számos vitás kérdést érintett. Az egyik ilyen kérdés, hogy vájjon Magyarország gyarmat volt-e az Osztrák—Magyar Monarchia fennállása idején. Sajnos ezt a kérdést éppen úgy, mint a többi vitát érdemlő kérdést sem vitatták meg a kongresszuson. Az előadó igyekezett bemutatni a modern kapitalizmus gazdasági alaptör vénjének lényeges voná­sait és megjelenési sajátosságait a burzsoá Magyarországon, s megvilágítani Magyarországnak, mint soknemzetiségű államnak fejlődési sajátosságait, ahol a magyar nemzet uralkodó osztályai elnyomták és kirabolták a többi népeket, elsősorban az itt élő szlávokat. Az előadó szerint a magyar imperia­lizmus túlságosan gyenge volt ahhoz, hogy önálló külpolitikát folytasson. Ez arra indította a magyar burzsoáziát, hogy szövetségre lépjen más országok imperializmusának erősebb képviselőivel. A magyar uralkodó osztályok és az európai és amerikai tőke monopolisztikus szervei között kialakuló blokk Magyarországot teljes függőségbe hozta az idegen imperializmustól. A magyar munkások és parasztok harcoltak a nemzeti függetlenségért és szabadságért, s kihasználva a kedvező belső és külső körülményeket, amelye­ket a Szovjet Hadsereg győzelmei hoztak létre, megdöntötték Horthy nép­ellenes uralmát. A népi demokratikus Magyarország törvényszerűen belépett az imperialistaellenes és demokratikus táborba, az együttműködés és köl­csönös segítségnyújtás szoros kapcsolatait építette ki a többi népi demokra­tikus országokkal, s megkezdte a szocializmus építését. A népi demokratikus Magyarországon érvénybelépett a szocializmus gazdasági alaptörvénye, s ennek működési köre annál szélesebb területre terjed ki, minél jobban kifej­lődik és megerősödik a népi demokratikus rendszer szocialista alapja. Molnár akadémikus előadása arról tanúskodik, hogy a magyar törté­nészek érdeklődése megnövekedett az elméleti kérdések iránt. De, mint maguk a magyar elvtársak megjegyezték, ez a munka éppen csak hogy megkezdő­dött. A magyar történettudomány fejlődésének alkotó sikerei attól függnek, hogy milyen mélyen sajátítják el a magyar történészek a marxista-leninista elméletet, amely lehetővé teszi a történeti fejlődés valóban tudományos meg­ismerését. * 6*

Next

/
Oldalképek
Tartalom