Századok – 1953

Szemlék - Huch; Ricarda: Der Dreissigjährige Krieg (Ism.: Makkai László) 450

454 KRÓNIKA mozgató ereje, s tudománytalan, idealista nézeteket propagáltak. Lemondtak azoknak az objektív törvényszerűségeknek, a megismeréséről, amelyek meghatározzák a társadalom fejlődését, s szubjektivista és voluntarista nézeteket terjesztettek. Széles körben elterjedtek közöttük a nacionalista nézetek. Ezek a történészek a magyar nemzetet oly nemzetként mutatták be, amely a Duna-medence népei feletti uralomra van hivatva, s a magyar nemességet tartották a magyai nemzet legjobb képességei kifejezőjének. A magyar burzsoá történészek a nemzetiségek megosztásának és a közöttük való gyűlölködés élesztésének ideológiáját terjesztették, csökkentették a, szlávok és a magyarokkal közös területen élő más népek történeti szerepét . A régi magyar történészek sokat foglalkoztak a katolikus egyház történetével és a Vatikán szerepével, és a reakciós klerikális ideológiát propagálták. A burzsoá Magyarországon a történettudományi intézmények szomorúan tengődtek, s a haladó magyar történészeket üldözték. A történettudomány helyzete radikálisan megváltozott, amikor Magyarországon győzött a népi demokratikus rendszer. A magyar történettudomány gyorsan haladt előre. A magyar történészek rövid idő alatt számos munkát írtak, melyekben komoly kísérleteket tettek hazájuk egyes történeti kérdéseinek marxista szempontból való megvilágítására. A népi demokratikus Magyarországon nagy szerepet játszik a történettudomány fejlesztésében a Magyar Történelmi Társulat, amelynek külön helyi csoportjai vannak az ország nagyobb központjaiban. A Társulat kiadja a »Századok« c. tudományos folyóiratot és sok népszerű tudományos könyvet és brosúrát tesz közzé. 1951 elején hozták létre a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetét, amely nagy tudományos intézetté vált. A mostani Kongresszust ez utóbbi intézetnek és a Magyar Történelmi Társulatnak közös erőfeszítése hozta líétre. A kongresszus napirendjén számos olyan előadás szerepelt, amelyek , a népi tömegek történetével, valamint kizsákmányolóik és elnyomóik elleni harcaikkal foglalkoztak. Az előadások megvilágították a dolgozók szerepét a Magyarország szabadságáért és függetlenségéért folytatott nemzeti felszabadító harçban, foglalkoztak a tömeges parasztfelkelések történetével, a munkás- és forradalmi mozgalom fejlődésével, a fonadalmak, s elsősorban az 1848—49. évi forradalom történetével, a szovjet hatalomért folytatott harc történetével 1919-ben, továbbá a magyar munkásosztálynak a fasiszta hódítók és a nemzeti áiulók elleni további harcával. A kongresszus nagyszámú előadást és korreferátumot hallgatott meg a magyar népnek a szabadságért és függetlenségért vívott harcai dicsőséges hagyományairól, amelyek felfedték a Magyarország és más országok népei között lévő történeti kapcsolatokat, s megrajzolták közös harcukat a közös ellenség ellen. A népek barátságának gondolata áthatotta a M igyar Történész Kongresszus egész munkáját . Jelentős helyet foglaltak el azok az előadások, amelyek a magyar népnek az osztrák és német, valamint az angol-amerikai imperialisták ellen vívott harcával és a magyar burzsoá nacionalisták leleplezésével foglalkoztak. Sajnos az előadásokat nem vitatták meg a kongresszuson és így azokat nem lehetett továbbfejleszteni és kiegészíteni a magyar és a többi népi demokratikus ország történészeinek felszólalásaival. Sajnálkozásunkat fejezhetjük ki amiatt is, hogy a kongresszuson nem hangzott el előadás a magyar történészek munkájának eredményeiről és további feladataikról. Molnár akadémikus »Sztálin elvtárs „A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban"