Századok – 1953
Szemlék - A magyar nép története. Középiskolások számára. I.; II.; III. k. Történelem szakiskolák számára I.; II. k. (Ism.: Dolmányos István) 442
442 SZEMLE sógek társadalmának összetételéről stb. Tudjuk természetesen, hogy ilyen anyagot találni igen nehéz dolog, de nem lehetetlen bizonyos speciális levéltári állagok átkutatása után. Lehetne természetesen kifogásolni ínég egy-két fontosabb okmrány hiányát ós néhány felesleges dar^b felvételét, de mindez nem csökkenti az egész gyűjtemény értékét. \ Meg kell azonban említenünk néhány olyan hibát, amelyek a magyarázó jegyzetekben fordulnak elő. Ezek szinte elkerülhetetlenek, mert a kutatások mai állása mellett a szerző nem ismerheti az egyes nemzetiségek eléggé bonyolult belső, sokszor személyi torzsalkodásokkal tarkított történetét olyan részletesen, hogy ezeket a hibákat kikerülhesse. így pLa szerző az 1884. évi ú. n. nagykikindai szerb programmal kapcsolatban (165. okmány, 1. jegyz.), abból kiindulva, hogy a »Zasztava« később a Tomic-vezette radikálisok lapja volt, azt a következtetést vonja le, hogy a Tomic-csoport, amely ekkor haladó szerepet játszott, ingadozó álláspontot foglalt el a »notabilitások«, a szerb társadalom legreakciósabb részének új, magyarbarát programmjával szemben. A valóság azonban az, hogy Tomic-ék csak zavarkeltés céljából mentek el a nagykikindai gyűlésre, ós következetesen az új programmal szemben foglaltak állást. A szerző tévedését az a körülmény magyarázza, hogy nem tudta, de nem is nagyon tudhatta, hogy a »Zasztava« éppen ekkor rövid időre a notabilitások kezére került és Tomic csak később vette át szerkesztését. Hasonlóképpen a szerző az 1887. évi újvidéki választasi gyűlés által elfogadott határozatokat a »szerb nemzeti szabadelvű párt« határozatainak tartja, holott a pártban megindult bomlás ekkor már egy ilyen közös határozat elfogadását lehetetlenné tette. így a közölt okmány (179. sz.) nem párthatározat, hanem csak a Tomié-frakció határozata, míg a Polit-frakció határozata 1887 május elsején született meg egy másik újvidéki gyűlésen és egészen más tartalommal.1 A szerzőt az zavarta meg, hogy ekkor még mindkét frakció a párt régi nevét használja és csak később nevezik magukat radikális és liberális pártnak. * További kifogásként felhozhat juk még, hogy a nemzetiségi nyelveken írt okmányok magyar fordítása, bár általában kielégítő, egyes helyeken nem a korban használt magyar kifejezéseket alkalmazza bjzonyos nemzetiségi, elsősorban szerb és román intézményekre stb., ami a kutatónak kisebb nehézségeket okoz és néha az eredeti szöveg használatát teszi szükségessé. Mindezt egybevetve meg kell állapítanunk, hogy Kemény G. Gábor munkája kisebb hibáitól eltekintve nyeresége történettudományunknak, mert további munkára ösztönöz, és ezt £t munkát nagyban elősegíti. Nagy érdeklődéssel várjuk a következő köteteket, amelyek, reméljük, több anyagot fognak tartalmazni a magyarországi nemzetiségek társadalmi és gazdasági viszonyaira is. PERÉNYI .JÓZSEF A MAGYAR NÉP TÖRTÉNETE Középiskolák számára. I., II., 111. k.* (Budapest, Tankönyvkiadó 1932. 116+232 1.) Történelem szakiskolák számára I., II. **t.] (Budapest, Tankönyvkiadó, 1952. 336 + 320 1.) Az általános gimnáziumi és szakiskolai oktatás egyik legfontosabb segédeszköze a történelem tankönyv. Ifjú nemzedékünk eszmei politikai nevelésében a történelem tankönyveknek kiemelkedő szerepük van. E tankönyvek vezérfonalat adnak pedagógusaink kezébe és belőlük ismeri meg először tanulóifjúságunk népünk sokévszázados küzdelmeit. Nagy mértékben tankönyveinken múlik, milyen mélyen szívlelik meg a szocializmus ós kommunizmus jövendő építői népünk történetének tanulságait. Tankönyveink színvonalának további emelése ezért történettudományunk egyik állandó és igen fontos kötelessége. 1 1. Szövegét 1. Soe dosadauje besede dr-a Mich. Polita-Desaneica. II. rész. Újvidék, 1899. 59—00 .1. * Az I. kötet Karácsonyi Béla, a II. kötet Heckenast Gusztáv és Spira György, a III. kötet Lukács Lajos munkája. *» Az I. kötetet a Közoktatásügyi Minisztérium Nevelésügyi Főosztálya készítette az általános iskolai tankönyvek alapján Hahn István, Csillag Miklós, Besnyő Miklós, Vörös István, Batizi László pedagógusok bevonasával. А П. kötet a Közoktatásügyi Minisztérium Nevelésügyi Főosztálya irányításával készült az általános gimnáziumi tankönyvek alapján. E kötet Kovács Endre, Simon Gyula és Bellér Béla munkája.
