Századok – 1953

Tanulmányok - Veselý; J.: Csehszlovákia és a Magyar Tanácsköztársaság 434

CSEHSZLOVÁKIA ÉS A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG* A Magyar Tanácsköztársaság keletkezése, 1919 márciusának második felében erős visszhangra talált Csehszlovákiában. A cseh burzsoáziának, Masaryk elnökkel s a kormány elnökével, Kramár gyártulajdonossal az élen, sikerült a szociáldemokrata vezetők árulása révén kezébe ragadnia a hatalmat az újonnan berendezett csehszlovák államban. A cseh burzsoázia jól tudta,..b^fy a magyar proletárállam létezése halálos veszedelem az ő osztályuralmára a csehsaiPvák burzsoá köztársaságban. A cseh burzsoázia egyidejűleg utasításokat kapott az amerikai és a francia imperialistáktól, akiknek képviselői ott üléseztek Párizsban a békekonferencián, hogy "gyorsan készítse elő a katonai beavatkozást a magyar tanácsállam minél előbbi megfojtásához. Wilson és Clemanceau ópúgy, mint Masaryk, Benes és Kramár, nem tűrhették tőszomszédságukban — Középeurópa szívében — a kommunista propaganda, a »nyugtalanság« számukra olyan veszélyes forrását, a munkásosztály forradalmi fellépése helyességének olyan meggyőző erejű példaképét, mint amilyen a Magyar Tanácsköztársaság volt. Teljesen más véleményen voltak a cseh és főleg a szlovák munkások. Már a Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakulása 1918 novemberében, örömteljes visszhangra talált Szlovákia osztályöntudatos munkásai körében. Az 1919 elejei magyarországi sztrájkmozgalom hatása alatt általános sztrájkra került sor Szlovákiában is, főleg Pozsonyban, 1919 februárjában. A sztrájk csúcspontját a pozsonyi proletariátus hatalmas tüntetéseiben érte el. A cseh burzsoázia azon volt, hogy minden rendelkezésére álló eszközzel letörje a munkásság felsorakozását. Felhasználta ehhez a fegyveres erőket is. Ennek következménye volt, hogy a csehszlovák katonák sortüzet adtak a tüntető pozsonyi munkásságra, amely sortűznek hat munkásélet esett áldozatul. A magyarországi forradalmi helyzet hatása alatt 1919 márciusában is általános sztrájkba léptek Szlovákiában a vasutasok. A Magyar Tanácsköztársaság létrejötte rendkívüli hatással volt a munkásságra, főleg Szlovákia déli részén. 1919 áprilisának elején, amint Szlovákia széles dolgozó rétegeihez eljutottak a hírek arról, hogy Magyarországon megalakult a munkáskormány, tízesével, később pedig százával hagyták el illegálisan Szlovákiát a magyar ós szlovák nemzetiségű munkások, akik öntudatosan és a szocialista forradalomért lelkesedve mentek át Magyarországra, hogy a forradalmi munkásügy érdekében önként jelentkezzenek a magyar Vörös Hadsereg soraiba. Ugyanakkor, 1919 áprilisában a Budapesten élő és dolgozó szlovák és cseh munkások létrehozzák a Kommunisták Magyarországi Pártjának csehszlovák szekcióját. Egy cseh munkásnak, a proletár Kladno-vidék szülöttének, Janousek Antonin elvtársnak a vezetése alatt indult meg Budapesten a »Öervenó Noviny« című szlovák kommunista lap. A cseh és szlovák munkások örömmel jelentkeztek a Magyar Tanácsköztársaság és a Harmadik Internacionálé zászlai alá. Később ők teremtették meg Szlovákiában saját soraikból 1919 június közepén a szlovák tanács-kormányt. • * Eközben azonban a cseh burzsoázia sem volt tétlen. Teljesen az amerikai, angol és francia imperialistáktól kapott utasításai alapján tervszerűen készítette elő az új magyar proletárállam alattomos megtámadását. Ugyanígy tett a román és részben a jugoszláv burzsoázia is. A cseh burzsoázia, amelynek a Magyar Tanácsköztársaság katonai megtámadásánál számolnia kellett a nagyszámú s abban az időben forradalmian gondolkodó csehországi, morvaországi és különösen szlovákiai proletariátus erős gllen-I * A cikk mint felszólalás hangzott el a Magyar Történész Kongresszus 1953 június 11-i ülésén. Jindrich Vesely felszólalása konkrét példán mutatja meg közös problémáink megoldásának módját és egyben ösztönzést ad a magyar és csehszlovák történészeknek e téma további kutatására (szerk.).