Századok – 1953
Tanulmányok - Sándor Vilmos: A magyarországi ipari kapitalizmus kezdeti kibontakozásának néhány kérdése (1849–1867) 384
420 SÄNDOIl VILMOS lokômobilt. A Vidats-gyár szerszámgépgyártását, — amit Lederer elvtársnő igyekszik bizonyítani — elegendő adat hiányában meg nem valósult tervnek kell tekintenünk, annál is inkább, mert még 1875-ben is azt jelenti a pesti kereskedelmi kamara, hogy »szerszámgépeket a közelmúlt évekig belföldön, kivéve egyes iparvállalatok gépműhelyeiben saját használatra készült gépeket — nein gyártottak«.123 — A pesti »gépgyárak« között viszonylag a Röckgyár haladt leginkább előre a gépgyártásban és üzemének berendezése szerint is a legkevésbbé volt öntöde jellegű. Agazdasági lapok írják 1861-ben: »A napokban tette első próbáját Röck István gépgyárában az általa készített első gőzerejű cséplőgép. A gép 8 lóerejű, Ciayton-Shuttleworth-féle eredetije után összeállítva ; a munka csinossága becsületére válik Röck I. urnák.« Persze a Röck-gyár lokomobil termelése sem lehetett túlságosan jelentős, hiszen a monarchiában 1863-ig bezárólag összesen 45 db készült.129 A gőzgépek előállításában a fejlődés látszólag valóban nem volt jelentéktelen. Az 1863. évi osztrák statisztika adatai szerint a Magyarországon használatban álló gőzgépek közül 6945 lóerő a monarchiában és ebből 1470 lóerő Magyarországon készült.13 0 A monarchia gőzgépgyártásában való 21,2 %-os részesedés nem lenne lebecsülendő arány, ha a gőzgépek egy-két gyárból sorozatgyártásban kerültek volna ki. Minden adat arra mutat azonban, hogy nagyrészt nem rendszeres gyártás keretében készültek, hanem egyes darabok előállítása útján pl. bányák és vasgyárak, vagy malmok saját üzemeiben vagy kisműhelyekben külön »mérték utáni« rendelésre. Pl. Erdélyben a fülei vasgyár 2 db 48 lóerős gőzkalapácsa Magyarországon készült és általában a gőzkalapácsok zöme belföldi gyártmány volt.13 1 A Kachelmann-féle 1835 óta fennálló vihnyei üzem13 2 , valamint a krompachi vasgyár is készített néhány nagyobb teljesítményű gőzerejű vízfelhúzógépet bányák számára. Az utóbbi pl. 1857-ben 363 vámmázsa 4500 fit értékű 16-tól 90 lóerőig terjedő teljesítményű vízfelhúzógépet szállított bányáknak (részben Galíciába is).13 3 A resicai üzem is maga készítette nagyobb egységű gőzgépei egy részét. 1857-ben »18 258 vámmázsa különféle gőz- és szerszámgépet gyáitott«.13 4 Ugyanitt 1868-ig 26 lokomotív is készült.13 5 — Ganz Ábrahám 1848-ban »már egy gőzgépig jutott, melynek alkatrészeit saját műhelyében öntötte s amelyet egy budai műhelyben állítottak össze«. 10 évvel később társult ehhez egy második egy bécsi műhelyből. A 60-as években azután a gyár a közben hozzánőtt gépműhelyében elkészített két gőzgéppel cserélte fel a régieket.136 — Az 1857. évi osztrák iparstatisztika szerint gőzgépet Magyarországon a következő üzemek gyártottak : I. D. Hoffmann, Pesten (felszerelése 12 lóerős gőzgép), Werther Frigyes Budán, akinek szeszgyára, fürdője és malma is 128 Bp. ker. kam. jel. az ip. áll. 1870/75, II. 156. 1. 129 Id. osztr. stat. munka 48. 1. 130 Id. osztr. stat. munka46—47.1. »Az ipari kapitalizmus kezdetei Magyarországon« 216. lapján szereplő 1422 lóerő hiányos, mert kimaradtak belőle az Erdélyre vonatkozó adatok. 131 U. o. 32. 1. és 49. 1. 132 Pozsonyi. ker. kam. jel. 1878. 153. 1. 133 Mitteilungen aus dem Gebiete der Statistik. Industrie-Statistik der ö. Monarchie 1857. 73. 1. 134 U. o. 74—75. 1. 135 Bp. ker. kam. jel. az ip. áll. 1870/75, II. r. 155. 1. 136 Bp. ker. kam. jel. ip. áll. 1870/75. II. 193. 1. melynek adatai Mechwart Andrástól származnak.
