Századok – 1953
Tanulmányok - Sándor Vilmos: A magyarországi ipari kapitalizmus kezdeti kibontakozásának néhány kérdése (1849–1867) 384
A MAGYARORSZÁGI IPARI KAPITALIZMUS NÉHÁNY KÉRDÉSE ' 419 A malomipar mellett termelési és technikai színvonalának viszonylagos elmaradottsága ellenére a vastermelés volt Magyarország legfontosabb iparága a 60-as évek közepén. A vasgyári ás fejlődése mellett viszont a gépgyártásé igen nagy mértékben elmaradt. Ha eltekintünk a Dunagőzhajózási Társaság Óbudai Hajógyárától és az osztrák Allsmvasúttársaság 1854-ben Eesicán létesített gépgyárától, melyek termékeiket Magyarországon nem hozták forgalomba123 s lényegében csak saját szükségletük ellátására termeltek,124 meg kell állapítanunk, hogy a magyarországi gépgyártás, az osztrák burzsoáziától és az osztrák tőkekiviteltől függetlenül, mint a magyar burzsoázia vállalkozása fejlődik, s főleg az 1848-ig elért eredmények alapján a kisárutermelésből nőtt ki' A legjelentősebb fejlődésen a Ganz-gyár ment át. 1853/54-ben 166 vasúti kereket gyártott, 1860-ban 5053-at, * 1866-ban 14 357-et. A gyártás felvételétől 1866 végéig kerckszámban 82 000 vasúti kerék hagyta el a Ganzgyár műhelyét. Munkáslétszáma 1857-ben 106, 1860-ban 201, * 1866-ban 343 fő volt.12 5 Az öntöttvas vasúti kerekek mellett sínváltóbetéteket is gyártott jelentős mennyiségben és néhány malom berendezését is elkészítette.126 A Ganz-gyár üzemének alapjellegét a vasöntés határozta meg. Üzemi berendezésében Wi fémmegmunkáló gépek az öntöde mellett alárendelt szerepet játszottak. 1866-ban a gépműhely felszerelésének fő elemei : 3 fejesztergapad, 8 közönséges esztergapad, 10 gyalupad, 3 horony vágógép, 2 kerékgyalugép, 1 csavaimetszőgép. Az öntödében viszont 5 kúpoló, 7 szárító és 1 tégelykemence volt. A berendezés jellegének megfelelően a gépierő alkalmazása jelentéktelen méretű : egy 30 lóerős és egy 15 lóerős gőzgépből állt.12 7 A Ganz-gyár vasöntöde-jellegének további bizonyítéka a Ganz-gyárnak »Az ipari kapitalizmus kezdetei Mpgyaror£zágcn«-ban közölt alaprajza (218. 1.), amelyből kitűnik, hegy az öntöde alapterülete sokszorosan felülmúlja a gépműhely alapterületét s a gyár belső elrendezése is az öntöde központi szerepét emeli ki. A Ganz-gyárhoz hasonlóan a Schlick és az Oetl-gyárnak is elsősorban vasöntöde jellegük volt. A Vidats-gyár döntően mezőgazdasági eszközöket gyártott és csak kisebb részben készített gépeket. A Vidats-gyár gőzgépgyártásáról csak az a néhány közvetett adat merült fel, amelyet Lederer elvtársnő közölt munkájában, de ezek is azt a feltevést keltik, hogy a Vidats-gyár a Rcek-gyárial esetleg közösen gyártott gőzgépet, illetőleg pontosabban : 123 Bp. ker. kam. jel. az ip. áll. 1870/75. 170. 1.' 124 A resicai pépgyér készítményei : hídszerkezet, váltó és keresztezés, »továbbá vasútszükségleti cikkek, mint vízállomások, fordítókorongok. ütközők, és gőzgépek, hengerműberendezések és egyéb saját üzemi célokra szolgáló gépek«. — Az Osztrák Allam-Vasi'vttéreaság'iragyarorszégi uradalmának leírása, 1896, 38—39. 1. 125 Bp. ker. kani. jel. az ip. áll. 1870/75, I. k. 194. 1. 126 Bősze volt a következő malmok berendezésében : 1847, Főhercegi uradalom, Magyaróvár, 1848, István gőzmalom, Debrecen, 1849, Rosenthal malom, Békéscsaba, 1849, Schwartz malom, Mátészalka, 1851, Mandl és tsa, Nyírbátor, 1862, Haggenmacher Henrik, Budapest, 1866, Első budapesti gőzmalom. — Ganz-Danubius: A hengerszék fejlődése és a malomipar történetének rövid vázlata. Bpest, 1926. 127 Berlász Jenő: A Ganz-gyár történetének kézirata. — Az 1863. évi gőzgépstatisztika adatai ezek szerint helytálltaknak tekinthetők.
