Századok – 1953
Tanulmányok - Sándor Vilmos: A magyarországi ipari kapitalizmus kezdeti kibontakozásának néhány kérdése (1849–1867) 384
A MAGYARORSZÁGI IPARI KAPITALIZMUS NÉHÁNY KÉRDÉSE ' 409 Lackenbacher В. 93 — 1849 után vidéki kereskedőtőkések is csoportosan telepednek át Pestre, mint pl. 1852-ben a Deutschok (Hatvani) Aradról, Wahrmann Mór Óbudáról, Herzog A. L. Lovasberényből, Weisz M. A., Weisz В. M. (Weisz Manfréd) ismeretlen helyről. Nem számottevő mértékben az abszolutizmus idején is telepednek át Ausztriából, főleg Csehországból kereskedőtőkések Pestre. De az ezzel ellentétes folyamatra, — pesti kereskedők áttelepedésére Ausztriába — szintén találhatunk néhány példát.. (Valero, Kanitz, Wodianer Mór). Mindez azonban nem változtat azon, hogy a magyarországi nagytőkés kereskedőburzsoázia lényegében a polgári forradalom előtt már Magyarországon élő kereskedő polgárságból alakult ki. * A terménykereskedelem felélénkülése, a tőkefelhalmozás meggyorsulása nyomán megélénkült a kereskedő burzsoázia érdeklődése a malomipari alapítások iránt. A gépi malomipar fejlődése -meggyorsult ; 1851 —1855 között 7, 1855 —1860 között 12, 1861 — 1865 között 24 »nagy berendezésű« gőzmalom létesült. A fejlődés üteme még tovább gyorsult s egyedül 1866-ban több új malom alakult, mint 1851 — 1855 között öt év alatt.94 Ekkor jelennek meg Pesten és Budán az 1836-ban alakult Hengermalom mellett újra nagyobb részvénytársasági malmok : a Pannónia és a Concordia malom. A malmokban alkalmazott gőzgépek lóereje 1852-től 1863-ig 253-ról 3190-re emelkedik.9 5 A magyarországi malomipar gépesítésének foka túlnő az ausztriai malmokén, melyeknek lóereje 1863-ig 2315-re növekszik. Az ausztriai és magyarországi malmok gépesítésének foka közötti különbség 1866-ig — hiányos adatok alapján — több mint kétszeresére emelkedik. Az ausztriai malomipar tehát ezekben az években fejlődésében nagy mértékben lemarad a magyarországi malomipar mögött. Hozzájárult ehhez a bécsi gabonakereskedelem is, amely exportüzletei érdekében lemondott a Bécs körüli malmok magyarországi raktárakból történő közvetlen ellátásáról. Az osztrák gabonakereskedők ».. .azt... hogy a bécsi termény- és liszttőzsdén az alsóausztriai malmok által lekötött gabonát a győri és mosoni raktárakból Bécsen át irányítsák, a kerülőút miatt feladták .. ,«9 6 Az osztrák malomipar fejlődésének lemaradása tehát következménye volt ill. összefüggött a pesti terménykereskedelem előretörésével, Magyarország gabonakereskedelmének koncentrálódásával, mert az osztrák terménykereskedők a fokozódó versenyharc következtében export üzletük fenntartása céljából kénytelenek voltak a gabonaszállítmányokat Győrből egyenesen külföldre irányítani. Moson gabonakereskedelmének lehanyatlása pedig az ausztriai malomipar fejlődésének elmaradásával függött össze. Az ausztriai malomipar helyzetét megnehezítette, hogy a magyarországi malomipar Pest-Buda területére koncentrálódott : a pest-budai malmok 20 gőzgépe 810 lóerővel az ország egész területén lévő 146 malomgőzgép lóerejének 25,7%-át képviselte. A bécsi kereskedelmi kamara történetírója az ausztriai malomipar 1861 — 1866. évi helyzetéről szóló beszámolóban arról panaszkodik, hogy 93 Pólya, i. m. 507—8. 1. 94 Magyarország malomipara 1894-ben. 23. 1. 95 Id. osztr. stat. munka. 29—32. 1. Horvát-Szlavónországgal együtt. 96 Zapf, i. m. 94. 1.
