Századok – 1953
Tanulmányok - Sándor Vilmos: A magyarországi ipari kapitalizmus kezdeti kibontakozásának néhány kérdése (1849–1867) 384
410 SÁNDOR VILMOS ».. .a magyar versenyt a sok malom alapítása következtében alig lehetett már győzni.«9 7 Egészen más véleményen volt a malmok sokaságát illetően ugyanebben az időben a pesti kereskedőburzsoázia. »A malomvállalatok ritka jó virágzásnak örvendnek, ami ugyan elsősorban eme iparág egészséges helyzetének, másodsorban azonban malmaink csekély számának következménye — írja a pesti gabonatőzsde elnöke. — Az előző évben legnagyobb malomüzemeink nem voltak képesek a belföldi keresletet teljesen kielégíteni, ami ahhoz a sajátságos jelenséghez vezetett, hogy 1863-ban Linzből, Grácból, Prágából és Galíciából érkeztek őrlemények Magyarországra... Jelenleg sem képesek (1864) a pesti malmok valamennyi befutó rendelésnek eleget tenni. Szaporításuk tehát mind a termelés érdekében — melyet erősítene — mind a fogyasztók érdekében nagyon kívánatos.«98 A Pesti Hengermalom osztalékai 1858-tól 1863-ig 31% és 37% között mozogtak, ami »természetesen a tőkét ezen a területen befektetésbe késztette.«9 9 »Amíg a gépi üzem valamely iparágban a régi kézművesség vagy manufaktúra rovására terjeszkedik, addig sikere épp oly biztos, mint pl. a gyutacsos puskával felfegyverzett hadsereg sikere egy íjászokból álló hadsereggel szemben« — állapította meg Marx. »Ez az első korszak, amelyben a gép csak meghódítja működési területét, azért döntően fontos, mert kivételesen nagy haszon termelését teszi lehetővé. E rendkívüli hasznok nemcsak önmagukban forrásai a gyorsított tőkefelhalmozásnak, hanem az újonnan képződő és új befektetés felé törekvő társadalmi többlettőke nagy részét is az előnyös termelési ágba vonják. Az ifjúság első lázas korszakának különleges előnyei folytonosan megismétlődnek azokban a termelési ágakban, ahová a gépi berendezést újonnan bevezetik.«100 Lényeges még a ma1 mok — és az ekkor, valamint az 50-es évek második felében keletkező szeszgyárak — alapításával kapcsolatosan az, hogy majdnem teljes mértékben nem az osztrák, hanem a magyar burzsoázia alapításai. A pesti malmok — különösen a részvényes malmok — alapítói azok a pesti kereskedőtőkések, akikről az előzőekben már szó volt : Ullmann, Kern, Lányi, Herzfelder, Hirschler, Wahrmann, Bischitz, Ebner, Medetz, Kohen I. I., Fuchs, Deutsch, é. i. t. Többek között ezért sem helytálló Lederer elvtársnőnek a mezőgazdasági ipar fejlődéséről adott összefoglaló jellemzése10 1 s ennek megállapításával szemben az osztrák, burzsoáziának a magyarországi mezőgazdasági iparban játszott döntő szerepét — általában — tagadásba kell venni. Amennyiben »az osztrák kormányzat burzsoá részének« — amely Magyarországon új kapitalista gyarmati piac »fellendítését« célozta — a magyarországi ipari kapitalizmus kezdeteivel kapcsolatos szerepének döntő vonásait akarjuk kiemelni, akkor — annak előrebocsátása és nyomatékos hangsúlyozása mellett, hogy alapvetően az árupiaci kapcsolatok alapján zsákmányolta ki gyarmati módon Magyarországot — a vasút, a hajóközlekedés monopolizálásáról, a nyersanyagforrások megszerzéséről, a pénzpiaci és hitelügyi uralmáról kell szólnunk, mert »egészen természetesen és elsődlegesen« ezekre a területekre hatolt be tőkekivitele útján és csak másodlagosan a nagybirtoktól elhódított cukor-85 Zap], i. m. 10S. 1. 98 Jetiinek Mór: Die niedrigen Getreidepreise. Pest, 1865. 35. 1. 88 Bp. kam. jel. ip. áll. 1870/75, II. 269. 1. w» Marx: A tőke I. к. 487. 1. 101 Lederer, i. m. 239. 1.
