Századok – 1953

Tanulmányok - Pankratova; A. M.: Az 1905–1907. évi orosz forradalom nemzetközi jelentősége 213

A NÉPTÖMEGEK HELYZETE MAGYARORSZÁGON 1020—1933 .259 volt ; a háztartási cikkek közül legfeljebb gyufára, szappanra, ha futotta. i Az »egyéb kiadások« (adó, betegsegélyző-, rokkant-biztosítás, iskolaszer stb.) tételeit nem lehetett csökkenteni ; itt legfeljebb a villamospénzen és a dohányon lehetett takarékoskodni. így élt egy munkáscsalád 1932-ben akkor, — s itt egész sor feltételhez kell kötnünk még ezt az életszínvonalat is — ha az öt családtagra — (az átlagnak megfelelően) 12/3

gyáripari kereset jutott ; vagyis (a férfinak a férfikeresetek átlagánál valamivel jobb, az asszonynak pedig a női keresetátlagnak megfelelő keresete volt ; ha az egész éven át állandóan volt munkájuk, ha nem terhelte őket az átlagosnál nagyobb számú idős családtag vagy munkanélküli rokon eltartása ; ha nem dohányoztak és szeszt nem fogyasztottak, ha nem volt adósságuk, ha annyira el voltak látva ruhával és berendezési tárgyakkal, hogy semmit sem kellett vásárolniok, stb., stb. Azonban a munkáscsaládok tízezreinél hiányzott ezek közül a feltételek közül egy vagy több is ; ezek azután elképzelhetetlen és kilátástalan nyomorúsággal küzdöttek. A főváros 1932 decemberében — amikor a lakosok száma az egymilliót csak 20 000-el haladta meg —, 67 474 családot, összesen 184155 családtaggal tartott nyílván mint »Ínséges« családot. Ez a lakosság 18%-a! Ezek közül volt: munkaképtelen család 10,263 szellemi szükségmunkás család 4,592 szakmunkás család 21,751 napszámos család 30,868 Összesen : 67,474 A támogatásra szoruló családok száma az egész esztendő folyamán e szám körül mozgott : 1932 januárban 60.237, májusban 68,934, júniusban 63.321, decemberben 67.474 volt. A májusban nyilvántartott családok közül : egyedülálló férfi vagy nő volt 16,974 gyermektelen házaspár 30,085 egygyermekes házaspár 9,940 kétgyermekes házaspár 6,189 háromgyermekes házaspár 3,219 négygyermekes házaspár 1,207 négynél több gyermekes .' 1,320 Ilymértékű nyomor mellett még a Horthy-rendszer sem tudott bizonyos segélyakciók szervezése elől elzárkózni. így például 1932-ben a fővárosban összesen 17,2 millió ingyenebédet oszottak ki, ami napi átlagban 47,670 ingyenebédet jelentett. Ilyenre szorult tehát a főváros lakosságának közel 5%-a! A dolgozó és főként a munkanélküli tömegek súlyos helyzetét jól jellemzi a következő, az 1932. évre vonatkozó idézet : »A jelenlegi nehéz gazdasági viszonyok miatt a legtöbb óvodai korban levő gyermeknek nem volt megfelelő ruházata, úgyhogy emiatt a szülők nem küldhették gyermekeiket az óvodákba. Másrészt pedig nem hajlandók a gyermekeket naponta kétszer az óvodába és hazakísérni. Erre legtöbbször idejük sem volt, mert sok esetben az anyának kellett dolgozni a munkanélküli családfő helyett,