Századok – 1953

Tanulmányok - Pankratova; A. M.: Az 1905–1907. évi orosz forradalom nemzetközi jelentősége 213

260 INCZE MIKLÖS vagy pedig ha nem járt munkába, akkor a déli órákban kellett a főzőhelyen az ebédért jelentkezni.«4

8 Igen sok munkást a nyomor a végső kétségbeesésbe kergetett, már nem látott más kiutat, mint az öngyilkosságot. A munkásság fokozódó elnyomorodását mutatja az ipari foglalkozású öngyilkosok számának emelkedése is a válság éveiben. A hivatalos statisztikai kimutatás foglalkozási ágak és az öngyilkosság valószínű oka szerint kategorizálja az öngyilkosokat. E szerint azon ipari foglalkozásúak száma, akik nyomor, keresetnélküliség miatt követtek el öngyilkosságot, a következőképpen alakult :4

9 Ê V öngyilkosok száma % 1929 * 311 100,0 1930 394 126,6 1931 537 172,6 1932 667 214,4 1933 749 240,8 Az ipari foglalkozásúak nyomor és keresetnélküliség miatt elkövetett öngyilkosságainak száma tehát 1929-1933-ig közel két és félszeresére emelkedett. * A dolgozó parasztság A A külföldi intervenció és a nép belső ellenségeinek segítségével uralomra jutott ellenforradalom politikai rendszerének egyik jellegzetessége volt, hogy tömegbázisát a kulákság és a kispolgárság köreiből igyekezett kiépíteni, s ugyanakkor gyöngíteni a dolgozók : a szegényparasztság és a munkásosztály szövetségét. Ennek a célnak a szolgálatába állították a földreform-demagógiát is. Azonban : »minél jobban eltávolodott a forradalom veszélye, annál kevesebb hajlandóságot éreztek a magyar nagybirtokosok a földreformra, annál inkább csökkentették a földhözjuttatás mértékét s a végén az egész földreform elsikkadt.«50 Hosszas huza-vona után végül is az 1920. évi XXXVI. t. c.-kel megszületett egy látszatföldreform, lényegében azért, hogy konszolidálja a nagybirtokrendszert. A »földreform« a hivatalos beszámolók szerint összesen 1,224.000 48

Budapest Székesfőváros Statisztikai és Közigazgatási Évkönyve XXI. év 1933. 535 1. Az, hogy nem csupán a munkásosztály volt súlyos helyzetben, az hogy még a segélyezés terén is osztálykülönbségeket teremtettek, kiderül az alábbi, ugyanerről a helyről vett idézetből : »Az intelligens szegények részére. . . létesült 4 főzőhely. Ezeken a főzőhelyeken ugyanolyan étrend szerint és ugyanolyan adagolás mellett főztek, mint a többi főzőhelyeken, azzal a különbséggel azonban, hogy lóhús és lóhúsból készült debreceni helyett mindenkor marha- vagy sertéshúst használtak fel. A lényeges különbség a kétféle főzőhely között az, hogy ezeken az ú. n. intelligens szegények főzőhelyein a helyben étkezők terített asztaloknál ós felszolgáltan kapták edédjüket.« (kiemelés tőlem — I. M.) 49

A Statisztikai Évkönyv adatai alapján. 60

Rákosi Mátyás : A magyar jövőért. Bpest, 1947. 178. 1.