Századok – 1953
Tanulmányok - Pankratova; A. M.: Az 1905–1907. évi orosz forradalom nemzetközi jelentősége 213
A NÉPTÖMEGEK HELYZETE MAGYARORSZÁGON 1020—1933 .257 Mivel a lakásra, tüzelésre és világításra csaknem mindig ugyanannyit kellett költeni : a többi szükséges kiadásoknak pl. 1932-ben csak 45%-ára maradt fedezet. Mivel aç ellensúlyozás lehetőségei : az albérlők, ágyrajárók tartása, a ruhanemű stb. eladogatása vagy zálogbarakása,46 rokoni támogatások, hatósági ingyenebédek igénybevétele stb. igen korlátozottak voltak, nyilvánvaló, hogy az egyensúlyt csak a munkáscsalád élelmezésének és ruházkodásának mennyiségi csökkentése és minőségi leromlása árán lehetett fenntartani. Miután ennyivel kevesebb jutott az élelmezési kiadásokra, felmerül a kérdés, hogy ilyen körülmények között hogyan romlott az élelmezés? Ezen a téren természetesen csak elméleti megfontolásokhoz folyamodhatunk. Nyilvánvaló, hogy a munkáscsalád a rendelkezésére álló lehetőségeken belül igyekezett mindig elsősorban a létfenntartáshoz ée munkavégzéshez szükséges kalóriákat biztosítani, még pedig mindig olyan élelmiszerek útján, amelyekben a kalóriák az adott viszonyok között a legolcsóbban voltak megszerezhetők. Eközben pe-sze a táplálkozás többi követelményei : a megfelelő mennyiségű zsír, fehérje, ezen belül állati fehérje, úgyszintén a vitaminok stb. fedezése erősen háttérbe szorult. Azt, hogy milyen, úgyszólván megoldhatatlan problémák előtt álltak akkoriban a munkás-háziasszonyok, alábbi adataink mutatják.4 7 Kiadás A Szakszervezeti Tanács indexszáma szerinti szükséglet) A rendelkezésre álló . összeg beosztása melleti fedezhető szükséglet 1932. évi árakon, hetenként P Összes kiadás 67,19 38,40 Lakás 10,32 10,32 Fűtés, világítás 4,44 4,44 Egyébre marad 52,43 23,64 . Ebből : élelmezés . ' 21,66 10,51 ruházkodás 12,84 3,00 háztartási cikkek 4,48 2,13 egyéb 13,45 8,00 > 46 A Postatakarékpénztár zálogházai által nyújtott kölcsönök száma az 1929. évi 2,1 millió darabról 1932-ig 2.2 millióra, 1934-ig 2,4 millióra nőtt ; jellegzetes módon a kölcsönösszeg nagyjából ugyanakkora — 62 millió pengő — maradt. 47 Számításokat végeztünk arra nézve, hogy az adott lakbér-, tüzelőanyag- és világítási költségek levonása és a minimális ruházkodási (cipőtalpalás, varrócérna), háztartási (gyufa, szappan) és. egyéb költségek fedezése után megmaradó összeget hogyan lehetett volna optimálisan, vagyis a lehető legnagyobb kálóriaszám biztosítása mellett élelmezésre felhasználni. A fent közölt táblázatunk azt mutatja, mennyi jutott a többi költségek figyelembevételével élelmezésre ; a 258. lapon lévő táblázatunk pedig azt, hogy az élelmezésre maradt fedezet optimális beosztás mellett milyen élelmiszerek beszerzését tette lehetővé, szemben azokkal az élelmiszermennyiségekkel, amelyeket a Szakszervezeti Tanács indexszáma eredetileg előirányzott.
