Századok – 1953

Tanulmányok - Pankratova; A. M.: Az 1905–1907. évi orosz forradalom nemzetközi jelentősége 213

A NÉPTÖMEGEK HELYZETE MAGYARORSZÁGON 1020—1933 .251 A bányászatban, kohászatban, a gyár- és kézműiparban^(évi átlagok) : É V L A munkaképes Ebből É V L munkások összes száma foglalkoztatott munkanélküli É V L 1000 fő 1000 fő % 1928 649,0 615,2 .33,8 5,0 1929 654,0 578,4 75,6 11,6 1930 659,0 528,7 130,3 19,8 1931 664,0 482,8 181,2 27,3 1932 669,0 429,3 239.7 35,8 1933 674,0 432,1 241,9 35,9 1934 \ 679,0 468,1 210,9 31,1 1935 684.0 501,0 183,0 26,7 1936 689,0 550,8 138,2 20,0 1937 694,0 604,2 89,8 12,9 694,0 604,2 89,8 12,9 így tehát a munkásosztály helyzetére döntően jellemző adat: a munkanélküliség elképesztő arányban nőtt meg a válság alatt. Teljes három éven keresztül, 1932 —1934-ben, gyakorlatilag minden harmadik keresőképes munkás munka nélkül volt, s nem sokkal volt jobb a helyzet a megelőző és a későbbi években sem. A munkanélküliek számának rohamos növekedése 1932-ig, majd hosszú éveken át húzódó állandósulása mindennél jobban mutatja a válság lefolyását. Még 1937-ben is jóval nagyobb volt a munkanélküliség az 1928. évinél.40 40

Számításunk magyar vonatkozásban először kísérli meg rendszeresen, évrőlévre felbecsülni az ipari munkanélküliek létszámát. Módszerünk alátámasztására megemlítjük, hogy a szakszervezetek által vezetett munkanélküliségi nyilvántartás adatai bizonyos szükségszerű korrekció után szintén eléggé hasonló alakulást mutatnak. Mint már említettük, az ipari munkásságnak a válság küszöbén csak egynegyede (később még kisebb hányada) volt szakszervezeti tag. A szakszervezeteken belüli munkanélküliségi arányszám a válság alatt mindig alacsonyabb volt annál, amit az egész munkásságra nézve kimutattunk. Ez azonban érthető, ha figyelembe vesszük, hogy a szakszervezetek taglótszáma évről-évre csökkent és 1928-tól 1933-ig 158 000-ről 119 000-re esett. Már pedig nagyon valószínű, hogy elsősorban éppen azok a munkások léptek ki, akik munkanélkülivé lettek. Ha feltesszük, hogy a kilépő tagoknak csak a fele munkanélküli volt, akkor már az általunk kiszámított országos adatokkal eléggé párhuzamos munkanélküliségi arányokat kapunk (évi átlagokban) : Az 1928. évi volt taglétszám/ Ebből A munkanél-É V A szakszervezetek Ebből küli, ha a kilépettek felét is munkanélkülinek számítjuk % A munkanél-É V taglétszáma munkanélküli küli, ha a kilépettek felét is munkanélkülinek számítjuk % küliség országos 1000 fő о/ /о küli, ha a kilépettek felét is munkanélkülinek számítjuk % százalékaránya 1929 15? 10,2 10,2 11,0 1930 151 14,7 1(1,2 19,8 1931 132 21,3 20.2 27,3 1932 122 25,4 31,0 35 8 1933 119 23,4 30,0 35,9 1934 117 21,0 28,7 31,1 1935 118 16,3 24,8 20,7 193« 118 14,1 12,7 23,2 20,0 1937 120 14,1 12,7 21,7 12,9 A szakszervezeten belüli munkanélküliség arányszámának valamivel kisebbnek kellett /