Századok – 1953

Szemlék - Norden; A.: So werden Kriege gemacht (Ism.: Weiner Magda) 180

196 KRÖNIKA majd tervszerűen a hazafiságra való nevelést helyezték az órák középpontjába, végül lemérték a módszerek helyességét és eredményeit. A feudális és burzsoá történetírás maradványairól beszélve, Pamlényi Ervin (Orsz. Levéltár) jellemezte az ellenforradalmi korszak történetírását, amely az uralkodóosztályok legreakeiósabb részének érdekeit képviselte. Példákon mutatta be, hogy a feudális és burzsoá történetírás nacionalista, kozmopolita, klerikális és fasiszta elemei hogyan mutatkoznak még mindig történelemoktatásunkban, megbontva a marxizmusleninizmus egységét, osztálybékét, sovinizmust hirdetve, sok kérdésben hazug objektivizmusra tanítva. A hazafiság, pártosság, aktualizálás kérdéseivel foglalkozott Spira György. (Tört. Tud. Int.) Kiemelte, hogy a hazafiságra és internacionalizmusra való nevelés nem választható el egymástól. A 48 —49-es szabadságharc történetéből vett példákon bizonyította be, hogy a kozmopolitizmus mennyire összeférhetetlen az igaz hazafisággal. Részletesen elemezte a hazafiság fogalmának, tartalmának változását, fejlődését. Fontosnak tártja, hogy tanáraink a hazafiságra való nevelésnél a helyi történet elemeit nagymértékben alkalmazzák. A pártosságról szólva kiemelte annak nagy jelentőségét, hogy a tanárok mindig mutassanak rá az egyes történelmi folyamatokban a kezdődő, fejlődő újra, —a pusztuló, hanyatló régivel szemben. Ezt Kossuth példáján mutatta meg, aki önmagában győzte le fejlődése folyamán a burzsoá nacionalizmus tendenciáit. Történelemtanításunknak olyannak kell lennie, hogy ha az előadások során a tanár nem is utal mindig a mai helyzetre, a tanulók öntevékenyen kapcsolják össze a múltat a jelennel. A pártos ábrázolás nem kíván mindig közvetlen utalást a múltból a jelenre ; ezt olykor a tanulóknak maguknak kell megtenniök. A munkásosztály történetére, mint a hazafiság új forrására hívta fel a figyelmet Kató István. (Bp, Tud. egyetem). A burzsoá és a szociáldemokrata történetírás a munkásosztály történetét kiszakította a nép történetéből. Nekünk együtt kell bemutatnunk. A munkásosztály megjelenése a magyar történelemben fontos fordulópontot jelent, mert ez volt az az osztály, amely a legnagyobb jelentőségű fordulatot hozta létre. Hahn István (Bpest, Ped. Főiskola) a hazafias nevelésnek az egyetemes történet anyagának tanítása közben mutatkozó lehetőségeiről szólt. Az egyetemes történet rendkívül alkalmas a hazafiság és nemzetköziség szellemének a tudatosítására, mert megtanítja a tanulókat minden nép függetlenségéért, szabadságáért lelkesedni, együttérzést kelt a rabszolgák, jobbágyok ós gyarmati népek sorsával és szabadságharcával. Ilyen alkalommal mindig rá kell mutatnunk a legyőzöttek erejére és végső győzelmére. A helytörténeti elemek beépítését a történelemtanításban több felszólaló saját tanításából vett példákkal mutatta be. Balogh György (Eger, tanítóképző) azt fejtegette, hogy a helyi hagyomány nemcsak közvetlen hatásaiban erős, hanem közösséget mozgató ereje is felbecsülhetetlen tényező. Eger 1552-es ostromával a helyszínen ismertette meg diákjait. Az élményszerű előadás nyomán a tanulók párhuzamba állították az osztály tagjait az esemény szereplőivel. Borsányi Károly (Bpest, Apáczai Csere gimn.) beszámolt arról, hogy az újpesti ipar fejlődését, az újpesti munkásmozgalom történetét, hogyan ismerteti a tanítási órákon és a történelmi szakkörökben. Polgár László (Debrecen, Fazekas gimn.) is azt hangsúlyozta, hogy a hazaszeretetre való nevelés igen fontos eszköze a helytörténeti emlékek felhasználása. A magyar történelembe bele kell építeni a város és a falu történelmi emlékeit, helyi hagyományait. Amikor pl. a magyar történelemben elérkeznek az 1848/49-es forradalom és szabadságharc tanításához, a debreceni iskolákban azokat az eseményeket tárgyalják bővebben, amelyek akkor Debrecenben játszódtak le. Az események színhelyét meglátogatják, így a tanuló előtt megelevenednek a város utcái, a régi falak jelentőséget kapnak, élettel telítődnek ; szülőhelyének történelmi emlékein keresztül a tanuló részesévé válik a magyar múltnak. Nemcsak a nagyobb városok országos jelentőségű történelmi emlékeit kell felhasználni, hanem kisebb falvakét is. A debreceni tanítóképző és a Fazekas gimn. történelmi szakköre ebben a tanévben az egyes fontosabb utcák történetét és neveit dolgozza fel, sőt foglalkoznak az iskolai hagyományok, az iskola múltjának feltárásával is. Azok a haladó egyéniségek, akik az iskola' tanulói voltak, az iskola névadója egész nemzedékeket nevelhetnek a magyar haza iránti szeretetre és odaadásra. Az egyházi reakció elleni küzdelem fontosságára mutatott rá Kalmár Árpád (Bpest, Ped. Főiskola) felszólalása. Saját tanári tapasztalatai* alapján bizonyította, hogy a