Századok – 1953
Szemlék - Norden; A.: So werden Kriege gemacht (Ism.: Weiner Magda) 180
KliÖNIKA 195 Az általános iskolai történelemtanítás főkérdéseivel foglalkozott Vass Károly (Pécs, Pedagógiai Főiskola). Az alsófokú történelemoktatás főfeladata az, hogy a gyermekekben szemléletes képet fejlesszen ki a múltról. Ennek a célkitűzésnek a szempontjából bírálta a tantervet, a tankönyveket és a tanmeneteket, melyeknek legfőbb hiányossága, hogy nem veszik tekintetbe a tanulók életkori sajátosságait. A tanulók jó része csak gépiesen jegyzi meg a történelmi tényeket, azonban a köztük levő ok-okozati kapcsolatot nem ismeri fel, sem a történelmi jelenségek lényegét nem érti meg. Az alapfogalmak tisztázása elsőrendű feladat, csak ennek segítségével jutnak el a tanulók a történelem marxista értelmezéséhez. Az alapfogalmak tisztázását azonjban nem lehet egy tanítási órához kapcsolni, hanem azokat fokozatosan kell feltárja a tanár. — A múltról alkotott képzetek szemléletessé tótele érdekében fel kell használni a Történelmi Képsorozatot, a dia-filmeket, térképeket. Mindez erőteljesen hozzájárul a tanulók tárgyi ismereteinek megszilárdításához is. Jó eredményt akkor lehet elérni, ha sikerül nemcsak értelmi, de érzelmi élménnyé tenni a történelemtanítást. Zsebesi István (Zagyvapálfalva, ált. iskola) kapcsolódva más felszólalásokhoz, атйуек a történelmi alapfogalmak tisztázását sürgették, saját módszerét ismertette : a történelmi vázlatfüzet végén kis idegen szavak szótára-szerű részt rendszeresített, ahová feljegyeztette minden egyes alkalommal az órán felmerülő alapfogalmakat, terminusokat és azok rövid magyarázatát. Laczkó Sándor (Pécs, gyak. ált. iskola) szintén a szemléletesség emelésére szolgáló módszereiről beszélt : térképek, térképvázlatok készítése, történelmi képgyűjtemény összeállítása, amiben a tanulók is részt vesznek, jól szolgálja ezt a célt. Komoróczy Oyörgyné (Debrecen, Fazekas gimnázium) értékes példákat sorakoztatott fel arra vonatkozólag, hogy levéltári látogatással, kiállítások megtekintésével, régi újságokkal hogyan lehet a történelmi anyagot szemléletesebbé tenni. Domby József (Bpest, Jedlik Ányos gimnázium'* tapasztalata szerint a múzeum-látogatásoknál a legjobb megoldás csak egy bizonyos anyagnak a bemutatása, t. i. annak, amelyik éppen a tanított tananyaghoz kapcsolódik. Harkay Pál (Bpest, Rákóczi Ferenc közgazd. technikum) gyakorlatban mutatta be, hogyan lehet színes krétarajzzal ólményszerűvó tenni a nándorfehérvári ütközet tanítását. A pedagógusok továbbképzésének kérdését több felszólaló érintette. Bellér Béla (Bpest, szakfelügyelő) utalt arra, hogy milyen nagy jelentősége van Sztálin elvtárs nyelvtudományi és közgazdaságtani műveinek a pedagógusok továbbképzésében. Gyáni Imre (Hódmezővásárhely, Bethlen Gábor gimn.) értékes hozzászólásában azt hangsúlyozta, hogy történelemtanításunk jelen szakaszában munkánk legfontosabb része az ideológiai képzés fokozása. Az oktatás helyes módszere nem választható el a pedagógus világnézetétől. Az óravezetésben mutatkozó hiányosságok lényegében a pedagógusok ideológiai felkészültségének hiányosságaiból fakadnak. Véleménye szerint jelenleg a történelemtanárok ideológiai továbbképzése azért rekedt meg, mert együtt képezik őket a többi szakos tanárokkal, holott nyilvánvaló, hogy a történelemtanárok ideológiai felkészültségének nagyobbnak kell lennie. Szükségesnek tartja, hogy a történelemtanárok ideológiai képzésében sor kerüljön a politikai gazdaságtan tanítására, mert a tanulók tudatlansága a tanároknak e téren mutatkozó bizonytalanságait tükrözi felnagyítva. A szakmai továbbképzés viszont feltétlenül konkrét történelmi tényanyag elsajátítása útján kell, hogy történjék. Rámutatott arra is, hogy a helytörténeti elemek megbeszélésének különösen akkor van nagy jelentősége, ha azokat — pl. Hódmezővásárhelyen Szántó Kovács Jánosra vonatkozó anyagot, — szervesen beleépíti a tanár a tananyagba és nem ettől függetlenül tárgyalja. A középiskolai tanárképzés kérdéseiről beszólt Berky Imre (Szeged, Tömörkény István gimn.) Véleménye szerint igen sok a tennivaló ebben a kérdésben. A tanárjelöltek szakmai felkészültsége nem elegendő és módszertani kérdésekkel lényegében véve csak akkor kezdenek foglalkozni, amikor már tanítanak. Az egyetemen csak általános szakdidaktikát kapnak. Három vagy négy óra meghallgatása után kezdenek tulajdonképpen tanítani, így nem eléggé felkészülten indulnak el a tanári pályán. Ezeket a megállapításokat támaszotta alá Veress Géza (Debrecen, tanítóképző) és Jávorka Petemé (Bpest, XV. ált. isk.), akik a kezdő tanárok nehézségeiről beszéltek. Véleményük szerint a minisztérium nem ad elég segítséget módszertani vonatkozásban. Az irányító tanmenetek ós a módszertani levél mellett hasznos volna egy szaklapot megjelentetni, amely módszertani cikkeket közölne. Nagy Erzsébet (Bpest. Varga, Katalin lgimn.) a módszertani levél feldolgozásáról beszélt. A kiadvány jelentőségét abban látja, hogy világosan megmutatja a történelemtanítás célját és az ehhez vezető utat. A munkaközösség tagjai röpdolgozatok útján felmérték, hogy a tanulók világosan ismerik-e a hazafiság tartalmát,