Századok – 1953

Szemlék - Norden; A.: So werden Kriege gemacht (Ism.: Weiner Magda) 180

1 180 SZEMLE amerikai burzsoáziától a szabadságjogok kivívására irányuló mozgalom vezetését. így negatív, elmosódott képet nyerünk a demokratikus erők szerepéről a mostani osztály -harcban az amerikai imperializmus ellen. A béketábor értékelésében szintén megtaláljuk ezt a passzív, frázisszerű elemzést: az;t a veszélyt rejti magában, hogy passzívan, túlzott bizalommal fogadjuk el a béketábor erejét : nem látjuk további teendőinket e tábor erősítésében, a békéért vívott harcban. Hiányzik továbbá a könyvből a munkásosztály elnyomorodásának marxista kifejtése. Bár a könyv forrásmunkák tekintetében jól dokumentált, módszerei néha tudománytalanok : sokhelyütt hoz adatokat,, hogy megmutassa [az amerikai vagy más népek nyomorúságát. Ezeket azonban a könyvben szétszórtan ós rendszerint csak egy évre vonatkozóan találjuk. Teljes, jobb és meggyőzőbb képet kaphattunk volna, ha ezeket az adatokat összehasonlítja a szerző a korábbi évek adataival. Ennek megvilágítására csak egy példát említünk itt : a 86. oldalon Chiléről azt a fölöttébb érdekes tényt közli, hogy »1935 —36-ban az összes megmunkált földek 57 százaléka 626 nagybirtokos kezén volt. Ugyanakkor a megművelt területeknek csak 0,6 százaléka volt a fejenként öt hektárnál kevesebbel rendelkező 790 000 kisbirtokosé!« Ebből azonban nem derül ki, vájjon rosszabbodott-e a helyzet az amerikai tőkések uralma alatt és ha igen, mennyiben? Az amerikai gyarmati és függő országokra nézve megállapítja, hogy »miután az Egyesült Államok imperializmusa mind Iránba, mind a Kongóba behatolt, a nép helyzete viszont ennek folytán egy cseppet sem javult.« (25.1.) A szerző azonban . oly tényeket sorol fel, melyek arra a következtetésre mutatnak, hogy nem az a baj, hogy a helyzet nem javult , hanem az, hogy erősen rosszabbodott. Ezt a következtetést azonban nem vonja le ; s összehasonlító adatok hiányában nehezen is bizonyíthatta volna be. A szerkesztés helyenként gyenge, sok az ismétlés; a szerző a különböző fejezetekben szereplő országokat túlsók szempontból vizsgálja, az anyagot jobban összevonhatta volna, hogy szemléltetőbbé, meggyőzőbbé tegye. A sok apró tény között a nagy vonalak néha elmosódnak. Így például a II. és IX. fejezeteket össze lehetett volna vonni. A gyarmati országok ipari fejlődéséről nem mindig kielégítő, sőt néha ellentmondásos az értékelés. Különösen ezzel kapcsolatban, de az egész anyag értékelésében támaszkodnunk kell Sztálin elvtárs legutolsó zseniális művére, amely jelentős segítséget ad e problémák kellő elemzéséhez, megoldásához. A Perlő által előttünk feltárt tényanyag leleplező 'erővel támasztja alá a modern kapitalizmus gazdasági alaptörvényének fő követelményeit, megmutatja az amerikai imperialisták határtalan étvágyát, ahogy maximális profitjuk biztosításacéljából saját népüket nyomorba döntik, az elmaradott országokat és Nyugat-Európát leigázzák és kifosztják ós végül, az országot militarizálják azzal a Céllal hogy az amerikai népet az eddigieknél pusztítóbb háborúba kényszerítsék. Amerika népe azonban nem akar háborút. Victor Perlő könyve erősíti a béke harcát azzal, hogy lerántja a leplet az amerikai monopóliumok hazugságairól, bemutatja igazi embertelen mivoltában. Annak ellenére, hogy Perlő tanulmánya inkább publicista jellegű, tanárainknak, nevelőinknek is jelentős segítséget nyújt. E hasznos könyv adatokkal, jó szemléltető anyaggal világítja meg az amerikai imperializmus történelmi fejlődését napjainkig ; a szerző úttörő munkát végzett a problémák feltárásában. Egyben azt a feladatot állítja a történészek elé, hogy elmélyültebben, jobb tudományos módszerekkel foglalkozzanak az amerikai imperializmus történetével és így még eredményesebben cáfolják meg a burzsoá »tudomány« hamis állításait. ELEICK DOHIS NORDEN, A.: SO WERDEN KRIEGE GEMACHT (Berlin, Dietz Verlag, 1950. 172 I.) ' Malenkov elvtárs mondta a SZKP XIX. kongresszusán: »Most az a feladat, hogy még magasabb fokra emeljük a néptömegek aktivitását, fokozzuk a béke híveinek szervezettségét, fáradhatatlanul leleplezzük a háborús gyujtogatókat, s ne tűrjük, högy hazugságaikkal behálózzák a népeket. Fékezzük meg és szigeteljük el az agresszív imperialista tábor kalandorait, akik profitjuk kedvéért véres vágóhídra hurcolnák a népeket. Ez a haladó és békeszerető emberiség legfőbb feladata«. (Társadalmi Szemle