Századok – 1953
Szemlék - Perlo; V.: Az amerikai imperializmus (Ism.: Elrick Doris) 176
176 SZEM LE az egyes munkás helyzete tehát jelentősen rosszabbodott. A XIX. század második felében növekedett a munkásság abszolút és relatív elnyomorodása. Az 1900 és 1939 közötti időszakban a gazdasági ciklusok egyetlen bérátlaga sem érte el a reálbérek 1900 körüli színvonalát. A tőkések a reálbér csökkentésével emelték a kizsákmányolás fokát. A kapitalizmus általános válságának időszakában megnövekedett és állandósult a munkanélküliség, az ország egyes részeiben elérte az 50%-t is. A kormányok a munkafeltételek javítását célzó intézkedések jelentős részét a munka intenzitásának emelése céljából valósították meg, ami viszont az egészségügyi viszonyok rosszabbodását eredményezte. Az első imperialista világháború különösen hozzájárult az angol munkásosztály elnyomorodásához. A kapitalizmus általános válságának időszakában »rendkívüli mértékben elmélyült a szakadék a ,két nemzet', ... a nép tömegei és az uralkodóosztály között. A tőke rendkívüli nyereségekre tett szert ós a munkások helyzete az angol kapitalista társadalomban abszolút és relatív értelemben egyaránt rendkívül romlott« (154. 1.). Az újabb világháború a munkások helyzetének további romlását eredményezte. A második világháború után, a munkáspárti kormány működése idején sem növekedett a reálbér: 1948-ban körülbelül ugyanazon a színvonalon mozgott, mint a háború végén. Növekedett viszont a munkanélküliség. 1948 után a munkások helyzete lényegesen rosszabbodott, különösen nagy méreteket öltött a viszonylagos elnyomorodás, mivel a profitok gyors emelkedése ós a termelési eszközök felhalmozódása jelentős ütemben fokozódott. Mindkét munkának — mint arra már rámutattunk — legfőbb értéke az a hatalmas tényanyag, amely módszeres feldolgozásban ismerteti meg az olvasóval a francia és az angol munkásosztály helyzetét. Az egyes fejezetek végén a korszakra vonatkozó alapvető források felsorolását és értékelését tartalmazó függeléket ad Kuczynski oly módon, hogy az megkönnyíti a téma keretein belüli tovább kutatásokat, sőt irányt is mutat azoknak. A köteteket táblázat- és tárgymutatók teszik könnyebben kezelhetőkké. A kötetek kétségkívül fontos lépést jelentenek a francia és az angol munkásosztály helyzete történeti feltárásának útján. Alapot szolgáltatnak e rendkívül fontos témák további, elmélyültebb feldolgozására, további', kutatások, újabb adatok föltárása alapján, Sztálin elvtárs »A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban« c. műve szempontjainak világánál. INCZE MIKLÓS VICTOR PERLŐ : AZ AMERIKAI IMPERIALIZMUS (Budapest, Szikra, 1952. 307 1.) Rövid ismertetés keretében nehéz összefoglalni mindazt a gazdag anyagot» amelyet Victor Perlő könyvében feldolgozott. Jelentős segítséget nyújt ez a könyv az amerikai hódítók igazi arculatának leleplezésében, szétrombolja azokat a hiedelmeket, amelyekkel az amerikai burzsoá sajtó, rádió, filmek és más propagandaeszközök nap nap után igyekeznek megfertőzni az amerikai népet, hogy szolgálatkész ágyútölteléket s az imperialista agresszió aktív támogatóját faragják belőle. Az amerikai tőkések bérelt írói szünet nélkül gyártják a romlott, erkölcstelen propagandát«? az országon belül e propaganda ellensúlyozására harcol az Amerikai Kommunista Párt, a demokratikus szervezetek és az egész amerikai bóketábor: Victor Perlő könyve fegyver e harcban. Lenin elemzéséből kiindulva, Perlő megmutatja, mennyire hazug az amerikai tőkések állítása, hogy.»az Egyesült Államok hadereje nem támadó, hogy az amerikai tőkés társaságok a békés verseny és a fogyasztók szolgálata révén hatolnak be a világ egyes területeire« (12. 1.). Leírja az amerikai imperialisták működését, behatolási módszerét, kezdve az 1898-ban megindított spanyol-amerikai háborún, amely az első fontosabb amerikai kísérlet a világ újrafelosztására. Ez azonban csak a »szerény« kezdet volt ; az amerikai imperializmus, amely háborúval és elnyomással kezdte pályafutását, továbbra is ezen az úton gyarapodott. Háborúkat indított, fegyveres beavatkozást kezdett a Fülöp-szigetek, Mexiko, Cuba, Puerto-Rico, Nicaragua, Panama, Haiti, Columbia, a Dominicai Köztársaság, Costa-Rica, Honduras és Kína ellen ; a két világháborúban játszott szerepe és a második világháború után a katonai, politikai ós gazdasági beavatkozás más országok belügyeibe erősítette hatalmi pozícióját. És mindez avères
