Századok – 1953

Szemlék - Lukács Lajos; Mérei Gyula; Spira György: Kossuth Lajos. Rövid életrajz (Ism.: Vörös Antal) 155

156 SZEM LE 49-es forr adalom és szabadságharc vezére iránt érzett szeretetet és ezzel megakadályozza, hogy eszméi hajtóerővé váljanak a demokratikus átalakulásért- és függetlenségért folyó küzdelemben. A népszerű formában megírt életrajz új történetírásunk első kísérlete arra, hogy összefoglaló képet adjon Kossuth történelmi pályafutásáról. A szerzők munkáját nagyban megkönnyítette az, hogy a korszak kérdéseinek alapvető marxista értékelésén kívül Kossuth működésének egyes szakaszairól is több részletes marxista, tanulmány állt rendelkezésükre. Ennek ellenére a munka nem üti meg azt a mórtéket, amelyet a téma, a feladat és a szerzők képességei alapján elvárhatnánk. A könyv írói nem törekedtek eléggé arra, hogy az egyes részleteket szerkezetileg és elvi álláspontjukat illetően összehangolják. • Mérei Gyula Kossuth életének a 48-as forradalom kitöréséig terjedő szakaszát tárgyalja. Az 1832/36-os országgyűlésen »Név, ismeret, pártfogásnélkül« megjelenő Kossuth az Országgyűlési Tudósítások megindításával, majd a Törvényhatósági Tudósításokkal az ellenzéknek már olyan harcos sajtóorgánumát teremti meg, melyben a bécsi udvar az ellenzék legveszedelmesebb fegyverét látja. A nemesi reformmozgalom több vezetőjével együtt Kossuthot is börtönbe vetik, hogy erejét megtörjél*, de a több évi rabságból kiszabadulva, még nagyobb elszántsággal lép a politikai küzdőtér porondjára. A Pesti Hirlap hasábjain még határozottabban veti fel »A nap nagy kérdéseit, mikben a Honnak jövendője rejtőzik.« A reformkorszak egyes követeléseit — a jobbágyfelszabadítástól az általános közteherviselésen át az önálló ipar megteremtéséig — ő foglalja egységes programmba és rendeli alá ezt a programmot a nemzeti függetlenség ügyének. О ismeri fel elsőnek az ellenzéki párt megteremtésének fontosságát, ő látja legvilágosabban az előttük álló feladatok nagyságát. A nemesi reformpolitikusok legtöbbjétől eltérően Kossuthot nem csüggesztik el a pillanatnyi balsikerek. Ha az ellenzék mérsékelt reformjavaslatai elbuknak az országgyűlésen, ő az, aki még radikálisabb követelésekkel lép fel, elvesztve ezáltal a nemesség ingadozó rétegeinek a bizalmát, de fokozottabb mértékben megnyerve a nép támogatását. 1848 tavaszán az európai forradalmak hírének hatására — melyek jelentőségét sajnálatos módon nem hangsúlyozza a szerző — az események élére áll és a néptömegek mozgalmaira támaszkodva, kiharcolja az áprilisi törvényeket. E rész talán a legjobban magán viseli a kellő elmélyülés hiányából szükségképpen fakadó hibákat. Eltekintve a kisebb tárgyi és elvi pontatlanságoktól, a szerző nem érte el azt a célt, hogy Kossuth egyéni, emberi alakjának kibontakozását bemutassa az olvasónak. Nem domborítja ki, hogy Kossuth nélkül a reformkorszak nem vált volna a szabadságharc előkészítő szakaszává. Spira György Kossuth életének legfontosabb időszakával, a forradalom ós szabadságharc alatt kifejtett tevékenységével foglalkozik. Helyesen emeli ki azt a hatalmas, szinte emberfeletti politikai irányító és szervező munkát, melyet Kossuth a forradalom és szabadságharc győzelme érdektëben kifejtett. A szabadságharc; két legfontosabb megoldatlan problémáját: a paraszt- és nemzetiségi kérdést azonban csak igen szűkszavúan tárgyalja. В kérdésekre vonatkozó lényegében helyes, dé az események összefüggéseiből mozaikszerűen kiragadott megállapításai nem alkalmasak arra, hogy világos képet adjanak Kossuthnak e két döntő fontosságú kérdésben elfoglalt álláspontjáról és ezekkel kapcsolatban elkövetett hibáiról. Az áprilisi törvények értékelésénél csak olyan általános megjegyzéssel találkozunk, hogy ezeknek megvoltak a »nemesi korlátai«. A továbbiakban sem elemzi azt a kérdést, hogy a jobbágyfelszabadításra vonatkozó áprilisi törvények mennyiben elégítették ki a parasztság egyes rétegeinek a követeléseit. •A nemzetiségekről csak akkor beszél, amikor azok a bécsi udvar politikája miatt szembefordulnak a forradalommal. Meg sem említi, hogy 1848 márciús 15.-ke közös győzelme volt Magyarország valamennyi elnyomott népének, hogy a márciusi forradalom valamennyi vívmányát, sa 12 pontot örömmel üdvözölték az összes nemzetiségek. Ezért nem derül világos fény arra. hogy Kossuth ós a magyar kormány milyen súlyos hibát követett el akkor, amikor a nemzetiségek követeléseiből semmit sem teljesített, lehetővé téve ezzel azt, hogy e mozgalmakban fellépő reakciós elemek a bécsi kamarilla kezdeményezésére a magyar szabadságharc ellen fordítsák a nemzetiségi tömegeket. E fejezet másik alapvető hibája, hasonlóan az előző fejezethez, hogy a magyar forradalom és szabadságharc eseményeit az 1848-as európai forradalmak menetéből kiszakítva ismerteti.