Századok – 1953
Tanulmányok - Orbán Sándor: A magyar katolikus egyházi reakció a Szovjetunió elleni háború támogatói sorában 108
AZ E3YHÁZI REAKCIÓ A SZOVJETUNIÓ ELLENI HÁBORÚ TÁMOGATÓI SORÁBAN 131 heti meg magát. Csak a Jóisten segíthet és a külföld.« Nem vitás, hogy »külföldön« az imperialistákat értette:12 0 Az egyház vezetőköreinek és felelős tényezőinek e tevékenysége, amelyet az imperialisták és a Vatikán irányításával végeztek, a Mindszenty- és Grőszféle hazaárulók összeesküvésének a kezdeti kifejlődését mutatja. E tevékenységet annak idején az egyház és az uralkodóosztályok mérvadó körei úgy igyekeztek beállítani, mint a háborúból való kilábolás egyetlen útját. Bár ők jól tudták, hogy a háborúból csak a fasiszta Németországtól való elszakadás árán léphetnek igazán kivezető útra. »De — mint azt Rákosi elvtárs megállapította — ehhez a szakításhoz a magyar népre kellene támaszkodniok... a saját népükre nem mernek appellálni s így nem marad számukra egyéb, mint tovább követni Hitlert a pusztulásba.«121 Az egyház köreinek a mélyen reakciós mesterkedése, hogy nem a háború felszámolására, hanem annak folytatására és nem a fasiszta Németországgal való határozott szakításra, a nemzeti függetlenség megteremtésére, hanem annak újbóli eladására spekuláltak, katasztrofális kárt okozott a nemzeti függetlenségi mozgalomnak és az egész nemzetnek. Európában általában a katolikus egyház vezetői, látva a háború kimenetelét, az angol-amerikai imperialisták sugalmazására felélesztik tömegpártjaikat és tömegszervezeteiket, illetve új katolikus pártokat is alapítanak. A Szovjetunió és a kommunista pártok egyre erősödő befolyásának reméltek így gátat emelni, de kísérlet volt ez arra is, hogy az imperialisták szovjetellenes törekvéseinek megfelelően, tömegbázist építsenek ki azokban az országokban, melyeket előreláthatólag a Szovjetunió fog felszabadítani. E pártok és tömegszervezetek — mint azt a magyar példa is megmutatta — a népi demokratikus országokban a restauráció pillérei lettek volna. Nálunk 1943 második felében széles szervező munkához kezdett az Egyesült Keresztény Párt. Nagy választ mányi ülésén sietve tárta fel célkitűzéseit, hogy eloszlassa az uralkodóosztályok és a fasiszta kormány esetleges aggodalmait. Ugyanakkor a párt szűk tömegbázisának kiszélesítése céljából a népszerűség és a tömegek megtévesztése kedvéért felvette a hangzatos »Néppárt« nevet. A pap Közi-Horváth József a párt nagy választmányi ülésén félreérthetetlenül elmondotta, hogy az uralkodóosztályok szempontjából miért lett egyszerre olyan sürgős a párt szervezése. »Ha még a legutóbbi hónapok eseményei után is lennének olyanok, akik a mi részünkről feleslegesnek tartanák a politikai szervezkedést — mondotta Közi-Horváth —, azoknak a Néppárt egykori nagy agitátorával, Prohászka Ottokárral azt feleljük : »Hiába hangoztatjuk jó elveinket, ha nem teremt ünk nekik politikai képviseletet«. ». . . Operemus, dum tempus habemus !« (Dolgozzunk, amíg időnk van.) Ezzel a felhívással fordul jubileuma napján a Néppárt is a keresztény .magyar társadalomhoz. Dolgozzunk, szervezkedjünk, álljunk csatasorba addig, amíg nem késő, sorakoztassunk fel minden mozdítható erőt a külső és a belső bomlasztó szándékok ellen . . ,«122 Nem véletlen, hogy Közi-Horváth éppen a magyar fasjzmus egyik egyházi ideológusára, az ellenforradalmár Prohászka Ottokárra emlékeztetett. Gróf Zichy János, a Keresztény Párt vezetője szintén a Néppártnak az első világháborúban és az azt követő forradalmakban szerzett tanulságait idézi fel, amelyre »a nemzet megújulását és az ország feltámadását lehetett 120 VPL. 4066/1946. 121 Rákosi Mátyás: A magyar jövőért. 201. 1. 122 N. U. 1943 nov. 17. a*
