Századok – 1953
Tanulmányok - Orbán Sándor: A magyar katolikus egyházi reakció a Szovjetunió elleni háború támogatói sorában 108
132 ORBÁN SÁNDOR ráépíteni ; míg a vele szemben álló világnézeti és politikai célok és irányok olyan katasztrófába vitték az országot, amelyből csak a Néppárt alapelveinek felidézésével lehetett kivezelni.« Végül azért, hogy a Keresztény Párt ellenforradalmi útjára való emlékeztetést ne vélje senki öncélú mondanivalónak, elmondja a következőket is : »Mi mindnyájan meg vagyunk győződve arról, hogy történelmi parancsszónak engedelmeskedünk, amikor ... a Néppártot az elkövetkezendő idők nagy feladataira előkészítjük s erőinket ezeknek szolgál at ára megszer ve zzük. «12 3 Hasonló hangokat hallatott a hirhedt Schlachta Margit is a »Keresztény Női Tábor« alakulásának negyedszázados évfordulója alkalmából, »amelyre annál inkább gondolunk, mert felhős ég alatt, viharok közt kezdtük a keresztény Budapest megszervezését. A mostani nehéz idők — mondotta Schlachta — emlékünkbe idézik az akkori nehéz időket és felhívják a Női Tábort hivatásának betöltésére.«12 4 1944 elején báró Apor Vilmos győri püspök utasítására a hercegprímás t udtával a »demokratikus« Néppárt Pálffy József grófon keresztül az ellenállási mozgalomba is befurakodott.12 6 Még szélesebbkörű tevékenység folyt a tömegszervezetek megerősítésére. Báró Apor Vilmos győri püspök az egyik püspökkari értekezleten kifejtette, hogy miért volt erre akkor különösen szükség. »A mai nehéz viszonyok közt — hangoztatta — de máskor is, valóban szükség van olyan szervezetre, amely a katolikus elveket és. érdekeket társadalmi és politikai síkon is képviseli. Az elmúlt világháború után bekövetkezett események világosan mutatták, hogy mit jelent a szervezett fellépés . . ,«126 A Magyar Katolikus Vallás és Tanulmányi Alapok 1944-re szóló költségvetésének előkészítésénél a legfőbb szempont az volt, hogy — mint a jegyzőkönyv írta — »a katolikus intézmények válságos időkben is erősek legyenek és helyt tudjanak állni . . ,«12 7 Ennek megfelelően anyagilag is fokozottan támogatták őket. A hercegprímás maga állapította meg, hogy a katolikus tömegek minden sejt jébe beépült Actio Catholicának a ». . . rendkívüli viszonyok "között fokozott tevékenységre van szüksége, ami teimészetesen fokozott költségekkel jár . . ,«128 Az Actio Catholica számára 1944-re az 1940-es kiutalásnak több mint kétszeresét irányozták elő.129 Az egyházi reakció különböző katolikus tömegszervezeteken keresztül 1943 végétől koncentrált rohamot intézett a munkásosztály ellen. A hercegprímás 1943 decemberében közös levelet írt ez ügyben a Keresztény Szocialista Szakszervezetek Országos Szövetségének elnökéhez és a Hivatásszervezet elnökéhez, amelyben hangsúlyozta, hogy »a mai nehéz időkben, midőn szélsőséges pártok törekednek a munkásságot a vallás és a fennálló társadalmi és állami rend ellen izgatni, különösen fontos, hogy keresztény világnézeten álló munkásszervezetek egyetértésben, közös arcvonalat alkotva küzdjenek a felforgató törekvések ellen.«13 0 A prímás felszólítása nyomán, 1944 elején egyesült is az a három szervezet (Keresztényszocialista Szakegyesület, Hivatásszervezet 123 II. o. 124 U. o. 1943 nov. 21. 125 V. p L 727/1945. Szekfü Gyula bíráló levele az egyház jobboldali vezetőiről. 126 Ppkk. ért. jkve. 1944 máre. 14. 127 OL. Magyar Katolikus Vallás és Tanulmányi Alapok ellenőrző bizottságának Jegyzőkönyve 1943 dec 11. 128 ÍJ. o. 129 Ppkk. ért. jkve. 1943 okt. 6. 130 EHL. 10629/1943.
