Századok – 1953
Tanulmányok - Orbán Sándor: A magyar katolikus egyházi reakció a Szovjetunió elleni háború támogatói sorában 108
AZ EGYHÄZI ItEAKOIÔ A SZOVJETUNIÓ ELLENI HÁBORÚ TÁMOGATÓI SORÁBAN 119 bevonni. . ,«5 8 A fasiszta agresszorok csoportját és támogatóikat nem habozott az egyházi reakció »Krisztusi világrend« fogalmával álcázni, amely — mint ^ írták — »egész Európa« védelmében szemben áll »a III. Internacionálé . . . végrehajtóival«.59 »Az forog kérdésben — állapította meg az egyik egyház-, megyei tanács közgyűlése —, hogy a kereszténység, a krisztusi világnézet, vagy a pogányság és az istentagadás uralkodjék-e a világon ? Ezért megy a harc életre-halálra és ezért kész a küzdő ember a legnagyobb áldozatokra is.«6 0 Az egyház politikai napilapjában, a Nemzeti Újságban kifejezetten »Európa háborújáról« írtak és e háború erkölcsi »tartalmát« »jogosnak« ítélték.6 1 Ezek után érthető az is, hogy a nyilas Meskó Zoltán olyan »kereszteshadjáratnak« határozta meg a háborút, amelyben az ország »Krisztussal egyesülve« küzd a »keresztény kultúráért, műveltségért.«6 2 E puszta jelszavak azonban nem voltak elég konkrétak, semmi kézzelfoghatót nem ígértek a háború résztvevőknek és a háború terheit nyögő dolgozó népnek. Az egyházi propaganda azért olyan jelszavakról is gondoskodott, amely »evilági« eredményeket is ígért az »Istenhez való felemelkedés« és az »erények« mellett azoknak, akik részt vesznek a harcban, illetőleg támogatják azt. Az országban a Horthy-fasizmus idején állandóan magas volt a munka nélküliek száma. Az egyház háborús szociális demagógiája elsősorban ezeket árasztotta el ígéreteivel. Hirdeti, hogy a háború a munkanélküliség számára »üdvös hatású« lesz, mert a keresztény fiatalság panaszának okát, a »diplomás nyomort«, a »nélkülözést«, »állástalanságot« megszünteti, sőt a munkásság munkanélküliségét is »felszámolja«.6 3 Tobler János, a »Keresztény szocialista« mozgalom egyik vezető funkcionáriusa a »Mi napunk«, a »keresztényszocializmus« napjának felkelését jövendöli a háború eredményeként megszülető »Új Európában«.64 A magyar katolikus egyház szervezett propagandája tehát "a Szovjetunió elleni rablóháború kezdeti szakaszában teljes mértékben a támadókat igazolta és segítette. Ez az állásfoglalása természetesen összefüggött a területrablók ismert nyugateurópai sikereivel és a Szovjetunió ellen megindított támadás kezdeti sikereivel. Az egyház képviselői minden vitát mellőztek a fasiszta támadó körökkel, amelyekről azt tételezték fel, hogy rövid úton, »villámháborúval« végezni fognak a Szovjetunióval és korlátlan urai lesznek az európai kontinensnek. Ezért az egész katolikus egyházi hierarchia, a magyar klérus is igyekezett a lehető legjobb viszonyt'" tartani a leendő győzőkkel, így akarta előre kiérdemelni a várt zsákmányt. A magyar katolikus egyház teljes szolidaritását azzal is kifejezte, hogy »győzelemért való imádkozást« rendelt el. Erre annál is inkább szükség volt, mert a harcegprímás így akarta elejét venni annak, »hogy a magyar egyház vezetőjéről bárki is defetizmust tételezhessen fel.«6 5 58 Rákosi Mátyás : A magyar jövőért. 165. 1. 59 Hadiüzemi tájékoztató előadások. I. 1942. 60 Jelentés az erdélyi római katolikus egyházmegyei tanács 1942 nov. 26-ra összehívott közgyűléséről. Kolozsvár 1942. 61 N. U. 1941 július 24. Kapuvári Vargyas Tivadar érseki tanácsos cikke. 62 K.'N. 1942 jún. 26. 63 Keresztény Szociális Munka. (1943-as szerzeményezés) 115. 1. el U. o. 45. 1. 65 EHL. 7988/1941. A hercegprímás levele Hóman Bálinthoz. Ugyanebben fejti ki, hogy az ima azért könyörög, »hogy hazánk minden ellenségén erőt vehessen«.
