Századok – 1953
Tanulmányok - Orbán Sándor: A magyar katolikus egyházi reakció a Szovjetunió elleni háború támogatói sorában 108
120 ORBÁN SÁNDOR A »tengelyhatalmak« iránti hűségen az egyház még saját soraiban sem engedett rést ütni. Maga a hercegprímás lépett fel tradicionális tekintélyével a. kishitűek ellen, amikor a püspöki karnak tudomására hozta a Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter utasítása nyomán, hogy »elő ne forduljon az ország szövetségeseinek kritizálása«, hogy a fasisztákról ne kíséreljen meg senki roszszat szólni.6 6 A Szovjetunió elleni háborúnak e kezdeti, és számukra biztató szakaszában egyre inkább azt hangoztatták, hogy Magyarország szövetsége a »tengelyhatalmakkal« nem akármilyen szövetség, hanem »értékesebb« és »kipróbáltabb«, mint bármelyik »neofita« szövetséges barátsága.6 7 Ezzel mintegy Magyarországnak a csatlósok körében is megkülönböztetett helyzetére akartak rámutatni azért, hogy a könnyűnek látszó rablóhadjárat befejezésekor megkülönböztetett részt kapjanak a magyar nagytőkés és nagybirtokos uralkodóosztályok a közösen szerzett zsákmányból. Magyar katolikus egyházi körök valósággal el voltak ragadtatva a »tengelyhatalmak« gyors előretörésétől, magasztalták, népszerűsítették azokat a háború kezdeti időszakában. »Mindszenty, ... és a többiek magasztalták Hitlert, Mussolinit ... « — mondotta Rákosi elvtárs az egyház vezetőinek háborúalatti szerepléséről szólva.6 8 A Szovjetunió elleni háború kezdeti sikerétől fellelkesült Mindszenty az olasz fasizmust és Mussolinit mint a »mai Olaszország naggyátevőjét« dicsőíti.6 9 A székesfehérvári püspök az 1941 szentistvánnapi körmenetben 15 ezer ember előtt fejezte ki elismerését és örömét a »dicsőséges német és magyar fegyverekről«, amelyek »Isten különös kegyelméből« elhárítják a »szovjet veszélyt«.7 0 Nyisztor Zoltán pápai kamarás, a Horthy-fasizmus jezsuita tollforgatója, bízva a villámháború sikerében, már a Szovjet unió elleni támadás első napjaiban befejezett ténynek vette a Szovjethat alom felszámolását.7 1 A háború népszerűsítése és a háborúra való mozgósítás mellett egy másik fontos feladat várt az egyházi reakcióra : a hátországi helyzet megszilárdítása. Míg a Szovjetunióban, ahol egy közös cél — a fasiszta területrablók kiűzése az országból — vezette a hátországot és — a frontot , addig Németországban és a csatlós országokban más volt a helyzet . Ezekben az országokban, így Magyar' országon is, a fegyveres terror és a demagógia különböző módszereit kellett igénybe venni, hogy a hátország dolgozó népét a kormány ideig-óráig a háború kiszolgálására kényszerítse. A magyar nép legjobbjai, elsősorban a kommunisták látták és hirdették, hogy ez a háború a nemzet érdekeitől idegen célokért folyik és nagyarányú szervező és propaganda munkához fogtak azért, hogy az országot elszakítsák Hitlertől és kivezessék a háborúból. A kormány ezekkel a hazafiakkal szemben különösen 1942 elejétől a legvéresebb erőszakot alkalmazta. Ezt az erőszakot nagyon jól kiegészítette az egyházi szervek bomlasztó tevékenysége és demagógiája. »Idehaza Krisztus frontját kell építenünk és erősítenünk jelöli ki a 66 Ppkk. ért. jkve. 1942 márc. 11. 67 K. N. 1941 nov. 19. Közi-Horváth József felszólalása. 68 Rákosi Mátyás : Válogatott beszédek és cikkek. Bpest. 1950. 305. 1. 6Й Mindszenty : Édesanya II. k. 53. 1. (A Mindszenty-per okmányai nyomán.) 70 Szabad Nép 1948 máj. 8. 71 N. U. 1941 jún. 28. Ny. Z. programmként jelöli meg annak az útnak a megírását, amely a Szovjetuniótól a »szent Oroszországig« vezet.
