Századok – 1953
Tanulmányok - Orbán Sándor: A magyar katolikus egyházi reakció a Szovjetunió elleni háború támogatói sorában 108
110 ORBÁN SÁNDOR risztikus Kongresszus érdekében valami jót tesznek vagy segélyt adnak«.8 A valóságos, a jelszavakban ki nem fejezett célok azonban mások voltak, amint az Dragó püspöknek, a kongresszus előkészítőbizottság olasz tagjának körleveléből is kiderül : »... a budapesti nagygyűlésen való részvétel kedves kötelesség кеЦ, hogy legyen valamennyi katolikus számára — írja a püspök — annál is inkább, mert a kongresszus egyik főcélja a világ katolikusainak egységes állásfoglalása a kommunizmus ellen . . ,«9 A pápa legátusaként megjelent Pacelli vatikáni bíboros, az Eucharisztikus Kongresszus ünnepi szónoka, valóban e főcélnak megfelelően is járt el. » Az erőszakos felforgatással szemben — hangoztatta az összesereglett tömegek előtt —, amelyet az istentagadó kommunizmus úttörői igyekeznek általánossá tenni a világon, joga és kötelessége a fenyegetett nemzeteknek, hogy saját érdekükben ellentálljanak és ne engedjék, hogy a keresztény társadalom felforgatói más nemzetek közé is elhurcolják a forradalom és osztályharc gyújtogató fáklyáit . . .« Ugyanez alkalomból Pacelli bíboboros a kommunizmus és a Szovjetunió ellen felajánlotta »azokat a szellemi erőket, amelyeket az Istenbe és Krisztusba vetett hit adhat az egyénnek és a társadalomnak.«1 0 Goma у Tomas toledói érsek, a fasiszta Franco cinkosa pedig Spanyolország példáját, mint »mementót« hozta fel a kongresszuson : »Az egész világnak, mely most az Eucharisztia ünnepére egybegyűlt itt Budapesten, tanulnia kell Spanyolország példájából ... A katolikus Spanyolországnak az az óhaja, hogy ez a kongresszus Isten szava legyen, mely a hit és az oltáriszentség által felhívja a világot az egyesülésre . . .«X1 Az ünnepi szónokok sorában olyan közismert fasiszták, politikai kalandorok és kultúrpolitikusok is szerepeltek a magyar kormány részéről, mint Imrédy Béla és Hóman Bálint.1 2 Míg a Budapesten megtartott Eucharisztikus Világkongresszus a »katolicizmus« jegyében, addig a müncheni tárgyalások a »béke« nevében készítették elő a Szovjetunió-ellenes egységfrontot. A müncheni megegyezés lényegében az angol, francia imperialisták, Hitlerrel és Mussolinivei közös műve volt, amelyet háttérből az amerikai imperialisták mellett támogatott a Vatikán is. A müncheni megegyezés célja a hitleri agresszió kelet felé, Szovjetunió felé való terelése volt, amelyet Csehszlovákia szét darabolása árán az imperialistáknak sikerült is látszólag megoldani. Sztálin elvtárs ezzel kapcsolatban az imperialistákról mondotta : »... átengedték a Szudétavidéket, a sors kényére-kedvére dobták oda Csehszlovákiát, megszegvén mindenféle és fajta kötelezettségeket ; azután pedig hazug kiabálásba kezdtek a sajtóban, hogy »az orosz hadsereg gyenge«, hogy »az orosz légiflotta bomlik«, hogy a Szovjetunióban »zavargások vannak«; még inkább Kelet felé ösztökélték a németeket, 8 Püspökkari értekezlet jegyzőkönyve 1938 márc. 16. (A továbbiakban: Ppkkért. jkve.) 9 Nemzeti Újság 1938 ápr. 30. Az Osservatore Romano jelentése nyomán közli. (A továbbiakban : N. U.) 10 N. U. 1938 máj. 29. Pacelli Jenő 1938 máj. 28-án az Eucharisztikus Világ-J kongresszuson elhangzott beszédéből. 11 Magyar Kurir 1938 máj. 28. 12 N. U. 1938 máj. 28. Megjegyzendő, hogy a kongresszus anyagi támogatói sorában ott találjuk a magyar fináncburzsoázia több csoportját is. Hegedűs Lóránt TÉBE elnök pl. felhívta a hercegprímás figyelmét, hogy tartóztassa papjait a »szélsőséges« hangtól és emlékezteti arra, hogy a TÉBE és GYOSZ anyagilag támogatják a kongreszszust. (Ppkk. ért. jkve. 1938 márc. 16.)
