Századok – 1953

Tanulmányok - Orbán Sándor: A magyar katolikus egyházi reakció a Szovjetunió elleni háború támogatói sorában 108

AZ EGYHÁZI REAKCIÓ A SZOVJETUNIÓ ELLENI HÁBORŰ TÁMOGATÓI SORÁBAN 111 könnyű zsákmányt ígértek nekik, maguknak pedig azt mondták : kezdjétek csak el a háborút a bolsevikok ellen, aztán majd minden jól megy. El kell ismerni, hogy ez is nagyon hasonlít az agresszor ösztökélésére, buzdítására.«1

3 A Vatikán maga is készséggel támogatta e terven belül azokat az akciókat is, aijnelyek Csehszlovákia egységére törtek. Szlovákiában a szlovák klerikális autonomistákon, Kárpát-Ukrajnában pedig görögkatolikus papi ügynökségén keresztül Csehszlovákia egységének feláldozása árán akarta megszilárdítani szovjet-ellenes pozícióit.1

4 A magyar uralkodóosztályok, az egyház körei évtizedes revizionista terveiket látták valóraválni Csehszlovákia szétzúzásával és a hitleri agresszió keletretörésével. A Vatikán, amely az ellenforradalmi magyar uralkodóosztályokat és a magyar egyházat mint feltétlenül biztos szovjetellenes bázist tartotta nyilván, támogatta azok imperialista terjeszkedési terveit . Különösen az Eucharisztikus Világkongresszus alkalmából Budapesten járt Pacelli vatikáni bíboros államtitkár volt »nagy megértéssel« a magyar revizionista uralkodóosztályok területi igényei iránt.1

5

A magyar katolikus egyháznak is jelentós földbirtokai voltak -a szóbanforgó területeken. Nem véletlen tehát, hogy éppen a hercegprímás, aki a Felvidék Magyarországhoz való csatolásakor 32 ezer hold földbirtokot kapott kezébe, előzőleg »imát« rendelt el ennek sikeréért.1

6 A hercegprímás, miután Horthy hadserege bevonult a Felvidékre, azt hirdette, hogy »isten nyúlt bele« a magyar történelembe és »soha el nem múló hálára« figyelmeztette a nemzetet azok iránt a »bölcs államférfiak« iránt, akik a területi gyarapodás fejében az országot az agresszorok táborához kötötték.17 A fasiszta agresszorokhoz való viszonyt illetően Serédi hercegprímás gondolatát , a katolikus egyház állásfoglalását tükrözte a piarista Kornis professzor képviselőházi dicshimnusza, amelyben azt hangoztatta, hogy a revízió ». . . sohasem diadalmaskodott volna egyrészt Hitler Adolf akaratzsenije, . . . másrészt Mussolini Benito csodálatos diplomáciai bölcsesége és komoly elszántsága nélkül. ... A német- és olasz birodalom jóindulata és igaz barátsága el nem múló hálára kötelezi nemzetünket.«18 A klerikális reakció hasonló módon reagált 1940-ben Erdély északi része és 1941-ben Délvidék Magyarországhoz való csatolásakor is — melyek megannyi állomásai az ország Hitlernek való kiszolgáltatásának. Az agresszorokkal való szorosabb kapcsolat, azok területrablásaiban való részesedés és Hitler szomszédsága rányomta bélyegét a magyar belpolitikára is. Az uralkodóosztályoknak e külpolitikája az ország gazdasági életének militarizálásával, fegyverkezéssel és a dolgozó tömegek fokozott kizsákmányolásával, gúzsbakötésével járt. Az egyház, ahol lehetett, maga is anyagi és erkölcsi támogatást biztosított a háború fegyveres előkészítéséhez. Az Egyházi Lapok világosan állást-13

Sztálin: A leninizmus kérdései, Bpest. 1952. 710. 1. 14

Sejnman, M. M. : A Vatikán a második világháborúban. Bpest. 1952. 50. 1. 15

Küm. respol. 1938. III. 34/39 pol. 1937. Vatikáni magyar követ jelentése a miniszterelnöknek arról, hogy »a magyar katolikus kisebbség kulturális igényeit ós a magyar kormány indokolt érzékenységét illetőleg úgy Pacelli bíboros államtitkár úr, mint az államtitkárság szakreferensei részéről megvan a »legnagyobb megértés«. 16

Ppkk. ért. jkve. 1938 okt. 4. 17

Felsőházi Napló 1938 nov. 12. Serédi hercegprímás beszéde. (A továbbiakban : F. N.) 18

K. N. 1938 nov. 8. Kornis Gyula beszéde.