Századok – 1953
Tanulmányok - Berkovits Ilona: A magyar feudális társadalom tükröződése a Képes Krónikában 72
106 BERKOVITS ILONA A Képes Krónika festőjének művészetét egy osztrák vizsgálója így jellemezte : »Meglepő a miniátornak az a tehetsége, ahogy a kicsiny fejecskéket élettel, sőt rendkívül egyénítve festi. A miniátor messze fölülmúlja a giotteszk miniaturafestészet átlagos munkáit. A miniátor e naturalisztikus törekvésével magyarázható, hogy a magyarokat és más népeket, kunokat, románokat, ruténokat stb. nemzeti típusokként fesse, amelyek gyakran mongol arctípusokra emlékeztetnek. A miniátor ezeket a népeket a ruházatukkal is karakterizálja«.3 6 A művésznek ez a jellegzetes és kifejező sajátossága fölismerhető a címlapon, az egyes hűbéres államok vezetőinek festésénél, és többé-kevésbbé végighúzódik az egész krónikán : mindenkor a festő valóságra törekvő szándékát bizonyítva. A miniátor különben a címlapon I. Lajos testtartásában a király kis testi hibájának, kissé félvállú tartásának a kifejezésére is törekedett. A művész realisztikus törekvéseinek igazolására felhozzuk, hogy Stámbok például az orosz művészetben jelentkező realista törekvéseket a régitől eltérő új árnyalatokban s színezésben is felismeri, amikor a következőket írja : »Ha például Szimon Usakov az ikonok sötét arcai helyett világosabb arcokat, az élő emberarcnak megfelelőbb színeket vezetett be, ezzel egyben el is tért az ikonfestészet kánoni módszerétől és egy lépést tett előre a realista művészet felé.«37 A krónika szövege alkalmat adott a miniaturistának, hogy ne irodalmi regényalakot, de valóságos uralkodót fessen meg torzán, csúnyán, ami egyedülálló ábrázolás e kor idealizáló művészi felfogásában. Még a realista festészet bölcsőjében, a francia miniaturaművészetben sem találkozunk e korban púpos, kancsal királlyal. És a Képes Krónika miniátora milyen nagy gonddal igyekszik Kálmán királyt torznak, szőrösnek, púposnak, vaksinak, álnoknak megfesteni. Kálmán nagy fejét nyak nélkül illeszti a törzsre ; hátán nagy púp ékeskedik, még akkor is, amikor ágyában fekszik. Két szemgolyóját a külső szemsarkokba illeszti, így éreztetve kancsalságát. Ha áll, a király jobb lábfeje torz, rövidebb. Ellenszenves lénye azáltal is hangsúlyozódik, hogy például a véle kibékülő Almos herceg kedves, ifjú lovag (53a s 54b lapon). E korban a külföldi művészetben torzító ábrázolásokkal csak a Dante kódexekben, avagy a monumentális festészet Utolsó ítélet freskóin találkozunk, mint például Giotto padovai freskóján. Azonban ezeken is a torzítások nem az egyes.pokolbeli bűnösök festésekor mutatkoznak, hanem Geryonnak, vagy az ördögöknek ijesztő alakjában, a víziók torz és furcsa éreztetésében. A Képes Krónika festőjének ismernie kellett Dantét és a Dante-kódexek illusztrációit. 1321-ben halt meg Dante, s bár a Divina Commedia teljes egészében csak halála után került nyilvánosságra, miniaturákkal díszített szövegmásolatai szép számmal készültek Olaszországban már a harmincas, negyvenes években. A XIV. századi Dante-kódexek miniaturái azonban mindenkor a bűnözőket és azok szenvedéseit ábrázolják, de nem mint a Képes Krónika művésze, az uralkodók és feudális főurak gonosz cselekedeteit. A Képes Krónika miniátora őszintén a leplezetlen igazság megfestésére törekszik. A bűnök, kegyetlenkedések, a kicsinyes emberi gyarlóságok festésén keresztül művészetében őszinte, komor realizmusra való törekvés- van. A művész, a feudális uralkodóosztály kizsákmányoló durvaságainak ábrázo-36 Hermann, H. .T. : Die italienischen Handschriften des Dugente und Trecento 3. (Beschreibendes Verzeichnis der illuminierten Handschriften in Österreich, N. F. V. 3.) Bécs, 1930. 289 1. 37 Stámbok, A. i. m. 22. 1.
