Századok – 1953
Tanulmányok - Berkovits Ilona: A magyar feudális társadalom tükröződése a Képes Krónikában 72
98 BERKOVITS ILONA és a régi adókból«. (52) E sorokat nyilvánvalóan nem a XI. századvég krónikása írta, hanem az ősgesta egy későbbi átdolgozója. A kereskedők és pénzváltók kapzsiságának említésével, ha a krónikás részben ratapint is a való helyzetre, elsősorban \egyháza érdekeit és nem a szegényekét képviselte. A pénzforgalom növekedésével, az uzsora üzletek által is meggazdagodó tőkések érdekei összeütköznek gyakran az egyház anyagi érdekeivel, csökkentik az egyház hasznát. А ХП1. századelején például —befurakodva a sókereskedelembe,— komoly konkurrenciát jelentenek az azt eddig kisajátító egyháziaknak.27 Később, a polgárosodássál párhuzamosan már az egyház maga is szabályos bankügyletekkel, uzsorakölcsönökkel foglalkozik. (Olaszország minden városában még ma is virul a Vatikán szentlélek bankja.) Hazánkban az egyházi alapítványok szolgáltatják a banküzletek alapját : ezekből nyújtanak uzsorakölcsönöket.2 8 Az egyház vagyonára és állandó adományokkal való gazdagodására nem egyszer található utalás a Képes Krónikában. A már idézett szövegekből megállapítható volt, hogy a lázadók, összeesküvők legyőzése, kivégzése az egyháznak óriási hasznot jelentett : a kivégzettek vagyonát és birtokait az egyház kapta. Vak Béla aradi vérengzése után, amint már idéztük, a kivégzettek birtokait az egyházak között szétosztották és a krónikás föl is jegyezte, hogy ennek folytán »így Magyarországban valamennyi egyházi szabados falut királyi adománynak neveznek«.(69) — Ezenkívül a királyok egyes székesegyházak alapításakor dús javadalmakat adtak. I. Géza megalapította a »Váczi egyházat, és azt sok birtokkal és faluval megajándékozá ; de nemcsak azt az egyháeat, hanem a budait is, melynek a pesti vámot, Somogyban három falut és drága ékességeket adományozott.«(59) Hogy egy szerzetesi kolostornak mily vagyona volt, arra nézve is nyújt adalékot a Képes Krónika. A magyarság még portyázó hadjáratai idején fölégette a fuldai monostort, »hol csak úgy mérték a sok aranyat.«(33) A Képes Krónika festője kétízben ábrázol egyházalapítást, rendkívül szárazon, az egyházművészetben megszokott, konvencionális formában : I. István és felesége egymással szemben térdelve, felemelt kezükben az ó-budai egyház modelljét, — Károly Róbert és felesége ugyanúgy a lippai templom kis modelljét tartják. Harmadesetben azonban már a miniaturista nem a templom alapítását, hanem annak építését mutatja be, amikor magával ragadja a munka ábrázolása. Ebben az egyetlen esetben fest munka közben dolgozókat, de annál jelentősebben ; létrehozva ezzel művészetünkben az első művészi munkaábrázolást. A nagyváradi székesegyház építésénél oldalt áll két kísérőjével a templomalapító I. László király, de itt a hangsúly nem anynyira a királyon van, hanem a dolgozókon, a templomi építés munkáján ; I. László is felemelt jobbjával erre mutat. A félig kész templom falán egy kőmíves rakja a köveket, amelyeket daru segítségével juttatnak fel hozzá, A kövekhez szükséges habarcs nagy edényben, egy beépített állványon előtte van elhelyezve. A habarcsot hosszúnyélű szerszámjával simítja. A templom mellett egy másik dolgozó hosszúnyélű kapával egy gödörben friss habarcsot készít. A miniátor csak két dolgozó munkást festett meg ,* de ezek beállításá- ' val éreztetni tudja az építés munkamenetét (10. kép). A Képes Krónika szövegében nem egyszer támpontot kapunk arranézve is, hogy feudális társadalmunkban a gazdasági tényezők fejlődésére milyen 27 Lederer Emma i. m. 91 1. 28 Lederer Emma: A középkori pénzügyletek története Magyarországon. 1932. 38-39 1. i
