Századok – 1952
Tanulmányok - Nemes Dezső: Az Általános Munkásegylet története (II. rész) 74
88 NEMES DEZSŐ és a Brüderlichkeit megjelenését. A közlönyök beszüntetésével a Munkásegylet kiadta a kezéből azt a fegyvert, amelynek segítségével a Munkáskongresszus összehívását kellően előkészíthették volna. Az egyleti közlöny megszűnésével a pesti mozgalom igen fontos, de a vidék számára még fontosabb agitációs és szervező fegyvere hullott ki a Munkásegylet kezéből, s éppen akkor, amikor ezt a fegyvert a legeredményesebben használhatta volna. A két közlönyt akkor szüntették meg, amikor a Párizsi Kommün hatása különösen erőssé vált, amikor a pesti sztrájkmozgalom a csúcspontján volt, amikor a »két fő egylet egyesülése« közvetlenül a küszöbön állott. Ilyenmódon a pesti munkásokhoz és vidékre is csak a külfödről érkező szocialista lapok jutottak el, ha a hatóságok, a postával összejátszva, nem kobozták el azokat. Homály fedi, hogy miért szüntették be a két lapot májusban. Politzer, a lapok felelős szerkesztője azt írja, hogy »A két lap alaptőkéje nem volt elegendő arra, hogy életképességüket biztosítsa és így május közepén mindkét lap megjelenését be kellett szüntetni.« Alig hihető ez az indok. Volt alaptőke a lapok megindításához, amikor elég erős harc folyt a mozgalom ket szárnya között. Nem volt már alaptőke még az egyik lap kiadására sem, amikor a mozgalom két szárnya között megegyezés létesült és egyesültek! Ismeretes, hogy ekkor már eljárás folyt Politzer ellen a lap február 26-i számában hozott közleményéért, melyet »felségsértés«-nek nyilvánítottak. Nincs kellő alap azt feltételezni, hogy emiatt az eljárás miatt Politzer nem vállalta volna tovább a szerkesztést : ő nem mutatkozott gyávának. A- kérdés tisztázatlan. A Munkásegyletnek már nem maradt ideje, hogy új lapot létesítsén, egy kongresszust ténylegesen előkészítsen és a szociáldemokrata pártot. Németország és Ausztria után, Magyarországon is megalakítsa. A Párizsi Kommün idején a Munkásegylet előtt közvetlenül ez a feladat állt, de megoldani már nem tudta ; alig két-három hét múlva az egyletet a rendőrség feloszlatta. 3. Az Általános Munkásegylet tüntetése a Párizsi Kommün eszméi mellett 1871 júniusában. 1871 májusát a párizsi proletariátus kiontott vérével írták be a történelembe. Az első proletárhatalom megteremtői, a proletár hősiesség óriásai példátlan elszántsággal szálltak szembe a kiéhezett Párizsra tört ellenforradalmi túlerővel. Bismarckék összefogtak Thiers-ékkel, s a foglyul ejtett francia hadsereget a francia ellenforradalom rendelkezésére bocsátották a forradalmi Párizs elleni gyilkos támadásra. »A győztes és legyőzött hadsereg szövetkezik, — írja Marx — hogy egyesült erővel mészárolják le a proletariátust.« Május 21-én belső árulás nyitja meg Párizs kapuit az óriási túlerőben levő ellenforradalmi seregek előtt. Hét napos véres, megsemmisítő küzdelemben haltak hősi halált a kommünárdok. Az ellenforradalom olyan vérengzést rendezett, amelyre addig még nem volt példa : proletárok tízezreit mészárolták le vadállati kegyetlenséggel! Marx előre figyelmeztette a Kommün vezetőit a francia és porosz reakció titkos szövetkezésére és a készülő támadásra. Ugyanekkor az Internacionálé felhívta a többi országokban működő szekcióit, hogy rendezzenek tiltakozó akciókat a bestiális támadás ellen.
