Századok – 1952

Tanulmányok - Nemes Dezső: Az Általános Munkásegylet története (II. rész) 74

AZ ÁLTALÁNOS MUNKÁSEGYLET TEVÉKENYSÉGE A PÁRIZSI KOM M С X IDEJÉN 81 élesen támadták a kormányt az elfogatások miatt és egy elkésett interpellációban feltárták a Raspe ellen elkövetett gaztetteket.8. A szélsőbal eljárása azonban csak alakoskodás, mert hiszen ezek egyrészt éppen olyan jó burzsoák, mint a konzervatívok (Deák-pártiak), — másrészt a velük való közvetlen érintkezésünk bebizonyította, hogy a munkásmozgalomról teljesen hamis elképzeléseik vannak. E véleményemet csak igen kevesekkel tudtam megértetni. A képviselőház környékén eleinte minden csendes volt. De amikor a munkások a »Kenyeret és Igazságot« feliratú táblákat magasra emelték, Thaisz főkapitány a pandur-rendőrséget egész Pestről egybegyűjtve és két zászlóalj katonasággal megerősítve, rászabadította a tömegre. A nép »város kutyái« kiáltozással fogadta a csordát. Néhány, a lovak patkói okozta sérülésen kívül sebesülés nem történt. Azzal az ígérettel csalták lépre a tömeget, hogy a bebörtönzötteket délutánra szabadon bocsátják, s a rendet (?) helyreállították. Az Altalános Munkásegylet helyiségei ismét nyitva vannak, egy napig hatósági rendeletre zárva voltak ; ellenben a fegyvergyárat katonaság szállta meg, mert attól féltek, hogy a munkások cselekvésre készenállnak és kiszolgáltatják a fegyvereket. , így állnak ma a dolgok. A sztrájknak valószínűleg nem lesz egyéb eredménye, minthogy emelni fogja a munkások osztályöntudatát«.9 Farkasnak ez a levele egyik legfontosabb dokumentumunk ebből az időszakból. Az itt idézett rész, a szabósztrájk eseményei kapcsán kifejezi Farkas álláspontját a 48-as klubbal való szövetkezés kérdésében. Fentebb is volt már szó erről. Irányi és Simonyi interpellációiban Farkas nem ismert fel semmi pozitívumot, semmi hasznosíthatót, abból kiindulva, hogy mindez — a baloldali burzsoák csalafintasága. S ha ő maga írja nézeteiről, hogy »csak kevesekkel tudtam megértetni«, úgy ennek oka e nézetek helytelen, a polgári baloldallal való szövetkezést általában elutasító állásfoglalásából származik. Ezért nem tudott síkraszállni a káros szövetségkötés helyett a helyes szövetségkötésért. Kissé naiv dolog a polgári liberálisoktól vagy polgári demokratáktól azt követelni, hogy azoknak »helyes elképzeléseik« legyenek a szocialista mozgalomról. Ez a naivitás egy becsüleíes, a szocialista mozgalom önállóságát féltő és védelmező harcos tiltakozását fejezte ki a szocialista mozgalomba újra és újra behatoló polgári befolyás ellen. Ezt a polgári befolyást száműzni kell a szocialista mozgalomból, nem pedig egyezkedni vele. Ebben Farkasnak feltétlenül igaza volt. De hogy a polgári befolyás elleni harc nem zárja ki a szövetséget a polgári demokratikus rétegekkel és megfordítva : a szövetkezés a polgári demokratákkal nem zárja ki, sőt megköveteli az ideológiai befolyásuk elleni harcot — ez Farkas előtt sem volt világos. Ebben a kérdésben a keresgélés s a tapogatózás jellemezte az egész mozgalmat. 8 A szabómunkások lefogása miatt Simonyi két nappal a tüntetés előtt, 6-án inter, pellált. 8-án Tóth Vilmos beszélt a Raspe-ügyről, amint erről fentebb már szó volt. 9 A tüntetés Farkas ismertetése szerint sokkal harciasabb volt, mint ahogy azt Politzer — hat évvel később —- leírja. Lásd erre vonatkozóan a megjegyzést a ÖOO-ik oldalon. Farkas május 9-ről, tehát a tüntetés másnapjáról keltezi levelét, amelyben a tüntetésről, mint aznapi eseményről ír. Nyilván másnap fejezte be az írást, s másnapi dátum került rá. 6. Századok