Századok – 1952

Tanulmányok - Nemes Dezső: Az Általános Munkásegylet története (II. rész) 74

82 NEMES DEZSŐ Irányi május 8-iki fellépése a parlamentben — a Tóth Vilmosnak adott viszonválasza —• megmutatta, hogy ők is meghökkenve szemlélték a munkásság saját, önálló megmozdulását. Ez alkalommal tehát Farkas merev álláspontja ismét élesebben jelentkezett. Ez tűnik ki a május 8-i tüntetés értékeléséből. A parlament előtti munkástüntetés zavart idézett elő az uralkodó osztályokban és a kormányban. Ezt tükrözi vissza a Pesti Napló május 10-i számának rövid közleménye. »A szabólegények tüntetései — írja a lap —- számtalan hírt költöttek, melyek közül néhány világosan magán hordta a valószínűtlenség, mondhatnók : a badarság bélyegét. Ilyen hír volt az is, hogy ma éjjel támadás készül a fegyvergyár ellen, melyet kirabolni készülnek. Ezen hír folytán a honvédség is egész éjjel consignálva volt.« Másszóval : a kormány is bedőlt egy badar hírnek, amelyről egyébként Farkas is említést tesz idézett levelében. A parlamenti előtti tüntetés a sztrájkmozgalom további szélesedését és harciasságának fokozódását vonta mag után. Pesten május 10-én sztrájkbaléptek a sütők, követelve a munkaidő leszállítását, béremelést, jobb élelmezést, rendes lakást, a tegezés megszüntetését. Május 11-én a sztrájkoló pékek összeütközésbe kerültek a karhatalommal is. Gyűlésüket, amely igen harcias volt, a rendőrség feloszlatta. Az Akácfautcai Buzalka-féle táncteremből, ahol a gyűlést tartották, karhatalommal távolították el a sztrájkólókat, mert ellenszegültek a rendőri felszólításnak és nem akarták elhagyni a termet. A terem karhatalmi kiürítését utcai tüntetés és összeütközés követte. A Pesti Napló május 12-én azt írja, hogy a pékek, egy lámpatisztító létráját darabokra törve, felfegyverkeztek s rátámadtak a poroszlókra, akik öt társukat le akarták tartóztatni. A kormánykörökben komoly zavar keletkezhetett, ha a késő esti órákba nyúló tüntetés kiterjedésétől félve, két század gyalogságot és dzsidás osztagot vezényeltek ki a tüntetők ellen. Ezek a csapatok — A Hon május 14-i számának közlése szerint — »ujabbi csoportosulás megakadályozása végett az utcákat elzárva tartották.« Egy héttel a parlament ellőtti tüntetés után A Hon közölte, hogy a lefogott szabók közül 24-et szabadon engedtek, míg 29 ellen eljárást indítottak, mert »fenyegetésekkel éltek a mesterekkel szemben.« Ugyanekkor hírüladja, hogy a pécsi szabók is sztrájkbaléptek. Hírt adtak az egri szabók mozgalmáról is. A Pesti Napló május 17-én vasutassztrájk kitöréséről ír. »Amint a cs. k. szab. állami vasút igazgatósága közié, munkásai ma beszüntették a munkát.« Ugyanezen a napon közli, hogy sztrákbaléptek a kárpitosok is, s 10 órás munkanapot követelnek. Május 21-én tudatja, hogy »a szabók, sütők, kárpitosok és vasúti munkások által rendezett sztráj kolást a nyerges és bőrárú munkások is megízlelték, s ma a munka beszüntetés felett tömegesen értekezletet tartottak.« A sztrájkmozgalom Pesten 1871 májusában mintegy 5—6000 munkásra terjedt ki. Azonban kétségtelen, hogy ennél sokkal nagyobb tömegek léptek fel követeléseikkel, de megmozdulásaik sztrájk nélkül folytak le. Ez vonatkozik a vidéki munkásokra is. Amint a pesti sztrájkmozgalmak mutatják, a munkaidő leszállításának követelése, éspedig a 10 órás munkanap vált egyik főköveteléssé. Egyes helyeken, így több nyomdában kiharcolták a 9 órás munkaidő bevezetését. Amint láttuk, a májusi sztrájkmozgalmakban a napi gazdasági követelésekért folyó harc, a kormány-terror elleni politikai harccá fejlődött. Ez