Századok – 1952
Tanulmányok - Nemes Dezső: Az Általános Munkásegylet története (II. rész) 74
80 NEMES DEZSŐ munkások és a fegyvergyári munkások is a parlament felé tartottak s ha megérkeznek, ki tudja mi történik.«7 A május 8-i tüntetés nagy meglepetést keltett, de nem azért, mintha' Pest eddig még nem látott volna ilyen vagy ennél sokkal jelentősebb tüntetést. Az osztrák önkényuralom idején voltak lényegesen nagyobb és sokkal hevesebb tüntetések is. De a kiegyezés óta ez volt a legjelentősebb utcai s a parlament előtt lefolyt demonstráció, amely a magyar kormány ellen tüntetett. Ez a tüntetés mukástüntetés volt. Hatását növelte az a tény, hogy a Párizsi Kommün idején történt. Az országgyűlés megrökönyödött a munkások lelkes és viharos tüntetése miatt. Tóth Vilmos a tüntetés által kiváltott meglepődést és megütközést használta fel arra, hogy Irányinak március 27-én újra benyújtott előző évi interpellációjára válaszoljon Raspe előző évi szégyenletes letartóztatása és az osztrákok kezére adása kérdésében. Hosszú hallgatás után most sietve azonosította magát elődje önkényes és megbotránkoztató eljárásával. Ugyanakkor hallgatott arról, hogy az eljárást »Őfelsége« Ferenc József előzetesen szentesítette. Irányi viszonválaszában kijelentette : nagyon sajnálja, hogy a miniszter éppen azon a napon felel neki, »amikor az utcán látható demonstráció folytán a hangulat e teremben a munkásosztály iránt nem éppen a legkedvezőbb«, — nem hiszi, hogy Raspe tevékenysége veszedelmes volt, de még ez esetben sem lett volna szabad kiadni azoknak, »kik börtönbe akarták vinni«. Ezt úgy is lehet érteni, hogy máshová kellett volna kitoloncolni. Ugyanakkor Irányi egy szóval sem érintette, hogy a belügyminiszter miért nem válaszol Sitíaonyi két nappal előbb beterjesztett interpellációjára a lefogott szabók ügyében, — holott a munkások ezrei és tízezrei a parlament előtt és a gyárakban, műhelyekben, munkásnegyedekben hangosan követelték a választ : a letartóztatottak szabadonbocsátását. Irányiéknak' ez nem volt sürgős. Érdekes az a levél, amelyet Farkas Károly május 9-én írt Beckernek a pesti mozgalmakról s nagyrészt a parlament előtti munkástürttetésről. A levél egy részét a Vorbote 1871 májusi száma közölte. • »Már valószínűleg ismeretes önök előtt — írja Farkas — ... az 52 bizalmi férfi elfogatása, akik már kb. 14 napja börtönben ülnek. A mai napon a képviselőházban és annak környékén furcsa dolgok történtek. 3000 sztrájkoló szabó és velük együtt más szakmák munkásai, megszállták a képviselőházat és a fogvatartottak szabadonbocsátását követélték. A szélsőbal vezetői 7 Schulhof: A munká mozgalom keletkezése Magyarországon. Az idézett részletet lásd, a MMTVD-nak I. 179. o. Politzer, a tüntetés egyik vezetője? azt írja, hogy a szocialisták már előzőleg elfoglalták a karzatokat, s a tüntetés idején »a malommunkások és fegyvergyár munkásai a jelre vártak, hogy a műhelybe siessenek, de nem adták meg a jelet, mert ezek késésükkel •— időközben cselekvésre kerülhetett a sor — a helyzetét inkább rontották, mint javították volna. A szabók megelégedtek a békés tüntetéssel . . . 11 óra tájban a tüntetők előőrsei jelentették, hogy a katonaság felvonulóban van«, mire a tüntetők menetoszlopban elvonultak a Gázgyár-térre, ahol eloszoltak. »A felvonult katonaság — írja Politzer — üresen találta a Sándor-utcát.« Szvobodának a »hűttónségi« eljárás folyamán tett rendőrségi vallomása a május 8-iki tüntetésről többek között ezt mondja : Szvoboda : A »szabotüntetés napján az Ó-Budai Munkásegylet elnöke az óbudai egylet több tagjával együtt megjelent az egylet helyiségében és az országház előtt is, a tüntetők között. Hasonlóképpen részt vettek (a tüntetésen N. D.) az Általános . Munkásegylet tagjai is, közöttük Maki, Vécsei, Szopkó stb. és Essl is, s a betegpénztárban képviselt gyárak és malmok bejelentették, hogy erre a napra beszüntetik a munkát.«
