Századok – 1952

Szemlék - Claude; Henri: Oú va l’impérialisme américain? (ism. Aranyossi Pál) 834

KRÓNIKA 843 ceolatban jelentős helyet kapott a történeti munkákban az egri nők szerepe. Azt igye­keztek bizonyítani, hogy az egri nők nemes-asszonyok, nem pedig népi származásúak voltak. Megalkották Dobó Katica alakját, hogy ezzel teljesen háttérbe szorítsák az ostrom idején valóban harcoló parasztasszonyokat. A ránkmaradt bizonyítékok éppen e hazúg állításokat döntik romba s csak a régi történetírás módszereit leplezik le. Az egri hősök példája a maga valódiságában élt tovább népünkben és lelkesíti ma is nagy harcaiban. A vándorgyűlést Andica Erzsébet akadémikus a következő szavakkal zárta be : »Megpróbáltatásokban, harcban és hősiességben gazdag történelmünkben kevés eeemóny van, amely annyira bővelkedne halhatatlan példamutatásban, máig is eleven tanulságokban, mint Eger várának 400 év előtti hősies védelme. Eger védelmének története egy vár megmentésének jelentőségén messze túl­nőve a magyar történelemnek nem egy alapvető vonatkozására világít rá. Az itt elhangzott felolvasásokban újra és újra visszatértek tények és adatok, amelyek arról tanúskodnak, hogy amikor Éger védelmére került a sor, a nagyurak és nagypapok önzőén, gyáván, mondjuk ki egyenesen : hazaárulók módjára viselkedtek. Eger védelmének kérdésében is az történt, amivel oly gyakran találkozunk a magyar történelem folyamán, hogy t. i. a kor uralkodó kizsákmányoló osztályai, azok, akik az ország javait, dolgozó népe munkájának gyümölcsét csaknem kizárólagosan élvezték, ezek megvédésére a veszély óráiban jóformán semmi áldozatot nem hoztak, semmire sem voltak hajlandók. Aminthogy ezeknek az országáruló, országpusztító nagyuraknak sorozatos hűtlenségei tették lehetővé, hogy országunkat és népünket annyiszor igázták le a múltban idegen hódítók — hol fegyveresen, hol fegyver nélkül. 1552-ben is ők terjesztették szégyenletes példájukkal a vak ijedelmet, az ostoba gyávaságot. Az ő szellemük nyilvánult meg a tétlenségben és restségben a védelem előkészítése terén, a legnagyobb veszély pillanatában megnyilvánuló vétkes széthúzásban; szóval mind­azokban a bűnökben, amelyek annyi vereségnek, pusztulásnak és megaláztatásnak voltak okozói történelmi múltunk folyamán és amelyek népünket, országunkat gyara­podásában akadályozták, fejlődésében visszavetették, idegen rablók bitang prédájává tették századokon át. Az egri védők azzal szereztek örök dicsőséget maguknak, hogy mindennek ellen­kezőjét példázták. Az egriek megmutatták, hogy okos elszántsággal egy maréknyi bátor is csodákra képes. Eger megmutatta, hogy a bátrak győznek. Megmutatta, hogy a rettenthetetlenség bölcsebb dolog, mint a kishitűség és hogy nem azoknak a számításai józanok és reálisak, akik a veszély pillanatában csak a saját bőrükre gondolnak, hanem azok diadalmaskodnak, akik a közös nagy ügynek, a hazának és a népnek érdekeit helyezik mindenek fölé. Ezt csinálták az egriek, ezért ragyogott és ragyog példájuk négy évszázad viha­rain át is töretlen fénnyel, ezért hatott ki lelkesítő erejük az elkövetkezett nemzedékek egész sorára. Eger példája bátorította a többi végvárakat a török elleni harcban, Eger védelmezőinek hősiessége tovább élt Zrínyiben, Rákóczi kurucaiban, a szabadságharc honvédeiben, a szocialista Magyarország mai építőiben. Eger védelmezői hősies magatartásukkal nemcsak 1552-ben mentették meg az ország jelentős részét és az egész nemzet becsületét, — bátorító győzelmüknek, erkölcsi példájuknak, legendás hírük­nek nagy szerepe volt a magyar nép újra és újra megújuló szabadságküzdelmeiben. Szellemük tovább élt azokban, akik újra ós újra megvédték és végül is maguknak meg­szerezték a hazát. Eger védői azzal, hogy 400 évvel ezelőtt megálltálí a helyüket ott, ahová őket a kötelesség állította, olyan hatalmasat cselekedtek, amelynek dicsősége századok folya­mán nemcsak, hogy. nem halványodott ós kisebbedett, hanem ma ragyogóbb fényben áll, mint valaha. Önfeláldozó, forró hazaszeretetük, hősies elszántságuk, szembeszállá­suk nemcsak az idegen ellenséggel, hanem a saját körükben megbúvó gyávákkal és árulókkal is, megingathatatlanságuk a kishitűséget terjesztő • álbarátok csábításaival szemben, az a felismerésük, hogy minden egyesnek — ahogyan Dobó István mondta — »teljesítenie kell bátor és erős lélekkel«, amit a haza sorsa, mint kötelességet reá rótt, céltudatos, alapos felkészülésük a honvédelemre, az előrelátó gondoskodás a szükséges anyagi eszközökről, a védelem jó megszervezése, az egyéni példamutatás — mind olyan erények, amelyek ma aktuálisabbak, mint valaha. Ezek a hősi erények ma egyro inkább egész népünk tulajdonságaivá válnak. Ezekre a hősies tulajdonságokra neveli ma egész népünket pártunk, а hősök pártja, Rákosi elvtárs pártja, a Magyar Dolgozók Pártja. Eger védelmének 400. évfordulója alkalmával felszabadult magyar népünk tisztelettel és hálával adózik az egri hősök szent emlékének, és megfogadja, hogy pél­dájukat, ha rákerül a sor, ingadozás nélkül követni fogja-.« 22 Századok 3—4

Next

/
Oldalképek
Tartalom