Századok – 1952

Szemlék - Claude; Henri: Oú va l’impérialisme américain? (ism. Aranyossi Pál) 834

KRÓNIKA 841 indulásakor 28 zászlóaljnyi török rohamozott, hogy kicsikarja a döntést.« De meglepetésszerűen megjelentek a Földbástyán is, ahonnan súlyos harcok után megfutamították őket a védők. »Az immár kétszer visszavert török seregnek megrendült a sikerbe vetett hite. Sok halottat hagytak hátra, sebesültjeik száma is napról napra emelkedett. Legszívesebben abbahagyták volna az ostromot. De Ahmed basa félt a végleges kudarctól és a szultán haragjától.« Ezért még egy utolsó rohamra szánták el magukat. »Október 13-án délelőtt indította meg a török a döntő, végleges rohamot. Egyszerre lőtte ki minden ágyúját és egyszerre rohamozta mindenütt a várat, hogy a védőknek sem idejük, sem pedig alkalmuk ne lehessen ostrom közben arra, hogy erőátcsoportosításokat hajtsanak végre.« A várban még a sebesültek is harcbaálltak. Dobó is ott volt a harcolók között, »mozgosítani tudta a nagy cél érdekében a végvári katonák és népi önkéntesek hatalmas erejét. Eger megvédése volt az a feladatkör, amelyben önmagára talált, amelyben nemzeti hőssé emelkedett ; harcát a győzelemig tudta vinni. Abban különbözik ugyancsak birtokszerző, ugyancsak Habsburg-párti kortársaitól, hogy nem a kényelmesebb, olcsóbb megoldást választotta ; nem hátrált meg. Dobó nevéhez Eger vára győzelmes megvédésének emléke fűződik.« Ebben az utolsó rohamban tüntették ki magukat a vár asszonyai is. A várbeli nők egy része forró vizet, olajat, szurkot hordott a falakra, a többiek a falakról követ görgettek a felkapaszkodó ellenségre. De sokan közülük kézitusába is keveredtek a törökökkel. »Ennek a történelmi példának tettekre váltott nagy mozgósító erejét mutatja a 48-as honleányok felhívása, kik az előnyomuló császáriakkal szemben felajánlván a partizánháború támogatását, kijelentették : erőddé alakítanak minden házat s ezekben ők lesznek az egri asszonyok.« »Az egri vár az október 12—13-i ostromban annyira megrongálódott, hogy inkább nyílt mezőhöz, mint erődített helyhez hasonlított.« A török mégis abbahagyta az ostromot ; nem tudta megtörni az egri vitézek ellenállásának erejét. A török néhány napig még apró csatározásokat folytatott, aztán a tábor feloszlott. »Ahmed basa október 18-án seregével Belgrádba, utána Ali basa seregével Budára indult téli szállásra. Az egriek nem törődve friss sebeikkel, utánavágtattak Ali szégyenkezve kullogó seregének s Üllőnél sokat levágtak közülük.« »Az egri győzelemnek az ad páratlan jelentőséget, hogy szétzúzta a török legyőzhetetlenségéről szóló legendát. Eger védelmének sikere bebizonyította, hogy a magyar végvár alkalmas az ellenség feltartóztatására, a végvárak magyar őrségének harcmodora pedig alkalmas arra, hogy a török erejét szünet nélkül gyöngítse, őrölje. A török hatalom végül is a magyar végvárak falai alatt torpant meg.« Egernek nagy szerepe van abban, hogy hosszú évek harcai után a törököt végül is megállásra kényszerítette. »Eger küzdő népe a maga lelkesedését, hazaszeretetét ezernyi szívbe belenevelte. Eger vára röviddel a győzelem után a magyarság vitézlő oskolája lett.« Az 1552. évi egri győzelem a későbbi századok költőit, íróit is megihlette, munkáikon keresztül is ébren tartotta, növelte népünk hazaszeretetét. Eger győzelmes felszabadulásának 400 éves évfordulója alkalmával a várvédőkre való emlékezés számunkra is fontos tanulságokat tartalmaz. »Ha a királytól és az uraktól magára hagyott csekélyszámú várőrség a bevonult önkéntesektől támogatva a maga erejéből is meg tudta állítani a rabló ellenség iszonyatos túlerejét, akkor népünk — e hősök örököse — az imperialisták minden kísérletével szemben sokkal inkább győztesen meg tudja állni a helyét.« Ha Eger védői érdemesnek tartották életüket áldozni Eger megvédéséért, mennyivel inkább érdemes és kell ma népünknek hasonló lelkesedéssel, áldozatkészséggel helytállnia, amikor az ország az övé. »Ha az egri hősök történelmi példája ilyen önfeláldozó hazaszeretetre, a béke ügyéért ilyen bátor helytállásra tud bennünket nevelni, akkor az ő példájuk számunkra sem hiábavaló, a hőstetteikre való emlékezés számunkra sem lesz gyümölcstelen. Akkor négyszáz óv távlatából mi is sokat tanultunk az egri vitézlő oskolától.« Szántó Imre előadása után Annási Ferenc gyakorló általános iskolai tanár »Drégely hősei« címmel tartott korreferátumot. Rámutatott arra, hogy »Drégely eredetileg nem azért épült, hogy nagyobb számú ellenség ostromát kiállja, hanem, hogy az esztergomi érsekség uradalmának megerősített helye legyen.« Az érsek halála után a birtok jövedelmeit a király kezelte és így lett Szondi György is a király várnagya. Szondi nem-nemesi sorból származott. Ezt bizonyítják azok a levéltári iratok, melyekben Szondi rokonai — a hős halála után — kegydíjért folyamodnak a királyhoz. Drégely vára fontos előőrs volt a török támadó vonalában, a királyi kamara azonban mégis rendszertelenül fizette a katonák zsoldját, az ostrom évében pedig a katonák nem kapták meg az őket megillető pénzt. De a kamara a megrongálódott vár javítá-