Századok – 1952

Tanulmányok - Tarle; J. V.: Mihail Illarionovics Kutuzov; a hadvezér és diplomata - 778

MIHAIL ILLA RIONO VICS KUTUZOV; A HADVEZÉR ÉS DIPLOMATA 795 hogy a gálád betolakodókat kiűzzük az orosz földről«. Az orosz katona tudja, hogy Kutuzov és katonái is a Hazát szolgálták : »Szent esküvéssel esküszünk, hogy tovább is úgy szolgáljuk a Hazát, mint ő mellette!«2 1 * Kutuzov stratégiája volt az, amely a veszélyes ellenséget Borogyino alatt legyőzte és utána a »Napoleont megsemmisítő« zseniálisan kidolgozott ellenoffenzívát létrehozta, amint Sztálin elvtárs mélyenszántóan, találóan megállapította. Ezenkívül pedig a reguláris hadsereg hősi helytállása az ellen­séggel való összecsapásokban, a partizánháború aktív segítsége, az egész háború népi jellege, a háború igazságos voltának a népbe mélyen begyökerezett tudata — ezek a tényezők alkották azt a rendíthetetlen bástyát, azt a szilárd talajt, amelyen Kutuzov stratégiai kombinációi nyugodtak, fejlődtek és nyertek győzelmes betetőzést. A katonai írók gyakran tettek kísérletet arra, hogy Kutuzov stratégiai művészetének legjellemzőbb vonásait összefoglalják, és egynéhányszor azzal kezdték, hogy »óvatosságára« utaltak. Mint már megjegyeztük, az óvatosság egyáltalán nem volt a hadvezér jellemző vonása. Mind tiszti, mind tábornoki rangban gyakran éppen ott járt, ahol közvetlenül fenyegette veszély és olyan merész kockázatokat vállalt , hogy nemcsak bámulatot váltott ki a katonákból, hanem feljebbvalói aggódtak érte és meg is rótták emiatt. Vakmerő harcosok Rumjancev és Szuvorov idejében is mindig többen akadtak a kelleténél, és Kutuzovra a hadseregnek nemcsak azért volt szüksége, mert szemrebbenés nélkül szembe mert nézni a halállal. De attól kezdve, hogy önálló hadműveleti megbízásokat kapott, bámulatos önmegtartóztatást tanúsított, tartózkodott a csábító vállalkozásoktól, ha az komoly kockázattal járt és erősen kézben, tudta tartani alárendeltjeit is, nehogy könnyelműséget kövessenek el. Amikor Izmailnál a tomboló harc közepette a balszárnyat vezényelte, nem azért kért erősítést Sznvorovtól, mert kilátástalan helyzetben volt. Ellenkezőleg, amikor Szuvorov azt üzente, hogy nem tud erősítést küldeni, tovább folytatta a küzdelmet és végeredményben a balszárny győztesen került ki a harcból. Az erősítést azért kérte, mert biztosítani akarta magát, nehogy a következő lépéseknél esetleg kudarc érje. Inkább lassabban akarta elérni a kitűzött célt, nehogy esetleg a törökök nyomása visszaszorítsa. Kutuzovban a széles látókör, az előrelátás, a kitűzött cél elérésében mu­tatott határozottság számos más jellemző tulajdonsággal párosult. Észszerű körültekintéssel járt el, józanul tudta értékelni az ellenfél erős és gyenge olda­lait és minden helyzetben világosan és pontosan meghatározott célt tudott kitűzni. Mikor Kutuzov a hadügyhöz semmit sem konyító Ferenc osztrák császár és az uralkodójukhoz teljesen méltó tábornokok, Wyrotter és Mach, számos ostoba rendelkezése és beavatkozása folytán 1Ö05 októberében két­ségbeejtő helyzetbe került, a hadseregnek kiváló erkölcsi színvonalra és kitűnő hadvezéri stratégiára volt szüksége ahhoz, hogy a fenyegető pusztu-. lástól és a kapitulációtól megmeneküljön. Ezt későbbi nyilatkozataiban még az ellenség (Napoleon marsalljai) is elismerte. Joseph de Maistre diplomata (és író) a szárd királyhoz intézett szolgálati jelentésében lelkesedéssel számolt be Kutuzov Operációiról, hogy negyven nap alatt tette meg az Inn és Olmütz közötti utat és nemcsak elsza­kadt az őt körülzárni akaró ellenségtől, hanem időnként még támadásba is 21 Katonanóták és népdalok Г812 — 1815-ből. Szentpétervár, 1877. 53 — 56. 1. 19 Századok 3—4.

Next

/
Oldalképek
Tartalom