Századok – 1952
Tanulmányok - Tarle; J. V.: Mihail Illarionovics Kutuzov; a hadvezér és diplomata - 778
MIHAIL ILLA RIONO VICS KUTUZOV; A HADVEZÉR ÉS DIPLOMATA 795 hogy a gálád betolakodókat kiűzzük az orosz földről«. Az orosz katona tudja, hogy Kutuzov és katonái is a Hazát szolgálták : »Szent esküvéssel esküszünk, hogy tovább is úgy szolgáljuk a Hazát, mint ő mellette!«2 1 * Kutuzov stratégiája volt az, amely a veszélyes ellenséget Borogyino alatt legyőzte és utána a »Napoleont megsemmisítő« zseniálisan kidolgozott ellenoffenzívát létrehozta, amint Sztálin elvtárs mélyenszántóan, találóan megállapította. Ezenkívül pedig a reguláris hadsereg hősi helytállása az ellenséggel való összecsapásokban, a partizánháború aktív segítsége, az egész háború népi jellege, a háború igazságos voltának a népbe mélyen begyökerezett tudata — ezek a tényezők alkották azt a rendíthetetlen bástyát, azt a szilárd talajt, amelyen Kutuzov stratégiai kombinációi nyugodtak, fejlődtek és nyertek győzelmes betetőzést. A katonai írók gyakran tettek kísérletet arra, hogy Kutuzov stratégiai művészetének legjellemzőbb vonásait összefoglalják, és egynéhányszor azzal kezdték, hogy »óvatosságára« utaltak. Mint már megjegyeztük, az óvatosság egyáltalán nem volt a hadvezér jellemző vonása. Mind tiszti, mind tábornoki rangban gyakran éppen ott járt, ahol közvetlenül fenyegette veszély és olyan merész kockázatokat vállalt , hogy nemcsak bámulatot váltott ki a katonákból, hanem feljebbvalói aggódtak érte és meg is rótták emiatt. Vakmerő harcosok Rumjancev és Szuvorov idejében is mindig többen akadtak a kelleténél, és Kutuzovra a hadseregnek nemcsak azért volt szüksége, mert szemrebbenés nélkül szembe mert nézni a halállal. De attól kezdve, hogy önálló hadműveleti megbízásokat kapott, bámulatos önmegtartóztatást tanúsított, tartózkodott a csábító vállalkozásoktól, ha az komoly kockázattal járt és erősen kézben, tudta tartani alárendeltjeit is, nehogy könnyelműséget kövessenek el. Amikor Izmailnál a tomboló harc közepette a balszárnyat vezényelte, nem azért kért erősítést Sznvorovtól, mert kilátástalan helyzetben volt. Ellenkezőleg, amikor Szuvorov azt üzente, hogy nem tud erősítést küldeni, tovább folytatta a küzdelmet és végeredményben a balszárny győztesen került ki a harcból. Az erősítést azért kérte, mert biztosítani akarta magát, nehogy a következő lépéseknél esetleg kudarc érje. Inkább lassabban akarta elérni a kitűzött célt, nehogy esetleg a törökök nyomása visszaszorítsa. Kutuzovban a széles látókör, az előrelátás, a kitűzött cél elérésében mutatott határozottság számos más jellemző tulajdonsággal párosult. Észszerű körültekintéssel járt el, józanul tudta értékelni az ellenfél erős és gyenge oldalait és minden helyzetben világosan és pontosan meghatározott célt tudott kitűzni. Mikor Kutuzov a hadügyhöz semmit sem konyító Ferenc osztrák császár és az uralkodójukhoz teljesen méltó tábornokok, Wyrotter és Mach, számos ostoba rendelkezése és beavatkozása folytán 1Ö05 októberében kétségbeejtő helyzetbe került, a hadseregnek kiváló erkölcsi színvonalra és kitűnő hadvezéri stratégiára volt szüksége ahhoz, hogy a fenyegető pusztu-. lástól és a kapitulációtól megmeneküljön. Ezt későbbi nyilatkozataiban még az ellenség (Napoleon marsalljai) is elismerte. Joseph de Maistre diplomata (és író) a szárd királyhoz intézett szolgálati jelentésében lelkesedéssel számolt be Kutuzov Operációiról, hogy negyven nap alatt tette meg az Inn és Olmütz közötti utat és nemcsak elszakadt az őt körülzárni akaró ellenségtől, hanem időnként még támadásba is 21 Katonanóták és népdalok Г812 — 1815-ből. Szentpétervár, 1877. 53 — 56. 1. 19 Századok 3—4.