Századok – 1952
Tanulmányok - Arató Endre: A cseh és magyar nép összefogásának hagyományai 1849-ben 731
766 ABATÓ ENDRE tenniök a szláv népeknek az európai forradalom érdekében. Meggyőző erővel leplezi le felhívásában a kétszínű, aljas, népek szabadságára törő osztrák abszolutizmus politikáját és az osztrák reakció méltó szövetségesét, az önkényuralkodó cárt. Nem kíméli a kiáltvány az elnyomó hatalom cinkosait, a szlávok reakciós vezetőit sem. Helyesen veti fel a reakció szövetségével szemben a szabadságért harcoló magyar néppel való összefogás fontosságát. Bakunin kiáltványa Csehországba is eljutott. A felhívást azonnal elkészülte után a Straka testvérek cseh nyelvre fordították, majd Lipcsében német és cseh nyelven nagy példányszámban került kiadásra. A cseh nyelvű kiáltványok gyors terjesztésével Bakunin a Straka-testvéreket, a német nyelvűekével pedig a szász demokratákat bízta meg.14 2 A német nyelvű felhívást azután a Dresdner Zeitung 94. számában április 20-án le is közölte. A cseh példányokat és a német példányok egy részét Straka Zitavára szállította, ahonnan illegálisan került át a cseh-szász határon. Ezenkívül postán is terjesztették. így Schlechta jicini jogász postán kapott néhány brosúrát, közöttük Bakuninét is. A hivatalok azonban résen voltak és a terjesztet t^, brosúrákat lefoglalták. Az államügyészség a helytartótanács felhívására április 27-én vádiratot is adott ki Bakunin ellen veszélyes proklamációk terjesztése miatt. Ugyanezen a napon a prácheni kerület is körlevélben hívta fel a helyi hivatalokat, hogy nagy figyelemmel kutassák fel az »izgató« brosúrákat, amelyeket postán és házalókereskedőkön keresztül terjesztenek. A talált kiadványokat azonnal foglalják le.14 3 E tények is mutatják, hogy a szlávokhoz írt második kiáltvány támogatta az intervenció és az abszolutizmus elleni harcot. A cseh liberális burzsoázia a cári intervencióval kapcsolatban ismét világosan láthatta politikájának súlyos hibáit, ellentmondásait. Ezért a liberális burzsoázia körében is tapasztalhatunk bizonyos aggodalmat az intervencióval kapcsolatban. K. Havlícek Borovsky helyteleníti, hogy a kormány az orosz cár segítségét kérte. »Amitől már régóta féltünk, ami bennünket mint távoli veszélyes szörnyeteg rémített, valósággá vált : a kormány segítségül hívja az oroszokat a magyarok ellen.«14 4 Az intervenciónak az az elítélése a cseh liberális burzsoázia részéről csak szavakban történt, a gyakorlatban e megállapítást tettek nem követték. Sőt az intervencióval kapcsolatos állásfoglalás is tükrözte a liberálisok ellentmondásos politikáját. K. Havlícek Borovsky idézett cikke nem fogadja el a kormánylap indokolását a cári intervencióval kapcsolatban. A kormány fél kimondani az igazi okot — így érvel Havlícek — és pedig azt, hogy nem bízik a nemzetekben. Ez eddig helyes is lenne, ha ennek az alapján azt állapítaná meg, hogy nincs más út, mint a kormánnyal való szembefordulás útja. Havlícek azonban nem ezt a következtetést vonta le. Ha a kormány kifejezésre juttatta volna, hogy hibát követett el az oktrojált alkotmánnyal kapcsolatban — írta cikkében Havlícek — és kijavította volna azt, akkor az osztrák birodalom nemzetei a kormány mellé álltak.volna a veszély órájában. »De a kormány ehhez hasonlót nem tesz, nem akar lekötelezettje lenni a nemzeteknek, nehogy hálásnak kelljen érte lennie, nem akarja visszaszerezni a nemzetek elveszett bizak mát, nehogy ismét valamit adnia kelljen ... « 145 Ezért támaszkodik idegen hatalomra, idegen szuronyokra. 142 Bakunin i. m. 136. 1. 143 Cejchan i. m. 45 — 46. ; 82. 1. 144 Ruská intervenci NN 1849 máj. 3. (104. sz.) 146 U. o.
