Századok – 1952

Tanulmányok - Arató Endre: A cseh és magyar nép összefogásának hagyományai 1849-ben 731

A CSEH ÉS MAGYAR .NÉP ÖSSZEFOGÁSÁNAK HAGYOMÁNYAI 1849-BEN 763 arról, hogy a »Markomania« és a »Cseh-morva testvérek egyesülete«, a német és cseh diákegyesületek között milyen szoros kapcsolat volt.128 Fric a diákok mozgalmát igyekezett óvatosan a konspiratio szabályainak megfelelően irányítani. Valóságban csak néhány társával érintkezett. Diák­társai — amint arrólvisszaemlékezéseiben beszámol — a.smichovi, podskali, karlíni munkások körében fejtettek ki agitációt. A parasztságon kívül tehát a radikálisok igyekeztek mozgósítani a prágai munkásságot is.12 9 A vidéken is tovább folytak áprilisban az előkészületek. Egy jelentés a radikálisok Üsti nad Orlice-i tevékenységéről így számol be : »a radikális párt, bár jelenleg még csak csekélyebb számú taggal, rendkívül óvatos és nem tárja fel a nézeteit a keblébe nem tartozó ember előtt, hanem elpalástol minden az egyesületekre vonatkozó titkot az illető előtt és általában különö­sen a hivatalnokok előtt, akik helyzetük miatt megvetésnek vannak kitéve és az efajta egyesületekből ki vannak rekesztve, így rendkívül nehéz az ilyen egyesületeknek a nyomára jönni.«13 0 Egy másik jelentés 2amberkből a követ­kezőképen vet számot az erőviszonyokkal : »Megfigyelésem alapján az itteni vidéken csak a nagyobb földbirtokosoknak csekélyebb részét számítom a helyes ' érzelműek közé, befoglalva az intelligensebb osztály egy kis részét, és még ezek között se valamennyi megbízható . . .«13 1 A szervezési munkában azonban a radikálisok jónéhány hibát követtek el. A legnagyobb hiba az volt, hogy a készülődések — elsősorban a Markomania diákegyesület körében — nem konspirációs szabályok szerint, hanem elő­vigyázatlanul úgy történtek, hogy ezek a készülődések magukra vonták a hatóságok figyelmét. Egy súlyos elővigyázatlanság következtében a hatóságok konkrét tudomást is szereztek a fegyveres előkészületről.13 2 A csehországi hatóságok tehát ismételten szigorító intézkedéseket hoztak, így próbálták elejét venni a felkelésnek. Prágában katonákkal erősí­tették meg Vysehradot és Petíínt, továbbá Észak-Csehországot, a szász határt is. A reakció is.ügynököket küldött ki a vidékre, akiknek az volt a feladatuk, hogy a parasztság hangulatáról számoljanak be. Különös éberséggel figyelték a külföldieket is. Megszigorították a külföldiek Csehországban való tartóz­kodását és kiutasították azokat, akik nem rendelkeztek útlevéllel. Kheven­hüller tábornok április 24-én a kerületi biztosoknak rendeletet adott ki, amely a proletáriátust felkelésre tüzelő »veszélyes« egyének katonai besorozását írta elő, amely véleménye szerint »jótékony« hatást gyakorol a többi »iz­gatóra«.13 3 Az osztrák abszolutizmus a maga erején kívül a cárizmus erejét is igénybe vette a forradalmi mozgalmak letörésére. A haladás erőinek éppen ezért az volt a feladatuk, hogy minden erejükkel szembeforduljanak az osztrák császár és az orosz cár szövetségével. A cseh radikálisok tudatában is voltak annak, hogy a cári intervenció az ő mozgalmuk ellen is irányid. Ez az intervenció közvetlenül a magyar szabadságharcot fenyegette. Az intervenció elleni küzdelem tehát segítette a magyar nép függetlenségi harcát és szervesen belekapcsolódott a megváltozott cseh-magyar viszony és a májusi felkelés 128 Fric i. m. IV. 167—168. 1. Tmub i. m. 76-79. 1. Cejchan i. m. 57. 1. 129 Fric i. m. IV. 170—171. 1. 130 Rapant i. m. 3. 410. 1. 131 U. o. 419. 1. 132 Fric i. m. IV. 171-172. 1. 133 Traub i. m. 90, 92 — 93. 1. 17 Századok 3—1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom