Századok – 1952

Tanulmányok - Arató Endre: A cseh és magyar nép összefogásának hagyományai 1849-ben 731

760 ARATÓ ENDRB nokok, közöttük Kossuth és Bem továbbá Garibaldi, Dembinski, Kusljan, Strati mir о vie, stb. nevével találkozunk.110 G. Straka a cseh radikálisokkal való szoros együttműködésben szervezte a felkelést. Fr. Havlíöek a munkásság körében, Gauc a prágai polgárság között, Podlipsky, Ruppert és elsősorban Arnold a vidéken fejtett ki tevékeny­séget. Az utóbbi olyan óvatosan dolgozott, hogy még legközelebbi barátai sem ismerték munkáját, ezért többször azzal vádolták meg, hogy nem is dolgozik. Jó szervező munkát végzett a parasztság körében J. Nedvídek és A. Straka, G. Straka testvére, aki ugyancsak Bakunin megbízásából vett részt a csehországi felkelés előkészületeiben. J. Nedvídek a caslavi, chrudimi és tábori kerületekben, A. Straka pedig Észak-Csehország községeiben dolgozott. Rajtuk kívül több radikális diák vett részt a parasztság megszervezésében Vochoc, Maux, Kleinert, Jirgl, Tucek, Kalous testvérek, hogy csak az ismertebb neveket említsem. Hogy milyen jellegű volt a radikálisok tevékenysége a parasztság körében, abba bepillantást nyújt egy ugyancsak lelkes munkát kifejtő diák, V. Lang megnyilatkozása. Egy alkalommal Arnolddal találkozott, »aki lelkesítő szavakkal mesélte el Zizka hatalmas küzdelmét és hozzá hasonló ellenállásra hívta fel a népet mindenféle idegen elnyomó és dölyfös nemesség ellen.«120 A radikálisok tehát a parasztság körében — a cseh nép történetének egyik leghősibb korszaka haladó hagyományát használták fel napjaik küzdel­mének erősítésére. Csehország különböző helységeiben, így Litomysl-ben, Kutná-Horán, Slanska-n »diákok jártak és községről-községre bujtogatták a népet«. Továbbá Teplicen, Rakovnikon, Táborban, Písekben tartottak titkos gyűléseket. Ezek a készülődések természetesen nem kerülték el a hatóságok figyelmét. A hatóságok a nyilvános gyűléseket betiltották.12 1 A parasztság és a munkásság hangulata kedvező volt a radikálisok fel­kelést előkészítő tevékenysége számára. A parasztság még februárban — mint láttuk —több helyen megtagadta a katonaszedést. A nép feudális szolgáltatá­sait 1848-ban eltörölték, de a parasztság helyzete továbbra is súlyos maradt. Fokozta az elégedetlenséget, hogy a parasztság földtől való megfosztása nem nyert földosztással orvoslást. A munkásosztály körében is nagy volt az elégedetlenség a nagyarányú munkánélküliség miatt. A cseh és német burzsoá­zia ugyan néhány apróbb rendelettel igyekezett levezetni az elégedetlenséget. A kartongyári munkások fellépésére, akik munkát vagy pénzbeli támogatást követeltek — megerősítették a rendőrséget, mert az erősödő munkásmozgalom­mal a gyenge nemzetőrség nem tudott megbirkózni.12 2 Meg kell jegyeznünk azonban azt, hogy a munkásság körében az agitáció lényegesen kisebbarányú volt, mint a parasztság között. A felkelés előkészítői nemcsak a parasztság szegényebb rétegeire és a munkásságra, tehát a legforradalmibb elemekre támaszkodtak, hanem néhány gazdasági egyesületbe tömörült jómódú parasztságra. Még 1848-ban több gazdasági egyesület alakult, amelyekben több község, pl. a risutai gazdasági egyesületben 28 község, a vranai-ban 8 község jobbmódú gazdái vettek részt. A gazdasági egyesületek vezetőinek megnyerése a forradalom lle Fric i. m. 169. 1. Trhub i. m. 51. 1. 120 Traub i. m. 67. 1. A parasztság körében végzett munkával kapcsolatban. V. ö. még Fric i. m. IV. 147—148, 152.1.; Traub i. m. 58-59. 1. 121 Traub i. m. 67 — 68. 1.; NN 1849 ápr. 17. (90. sz.) 122 Bakunin i. m. 118-120. 1.; Traub i. m. 65-66. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom