Századok – 1952
Tanulmányok - Arató Endre: A cseh és magyar nép összefogásának hagyományai 1849-ben 731
A CSEH ÉS MAGYAR .NÉP ÖSSZEFOGÁSÁNAK HAGYOMÁNYAI 1849-BEN 761 számára fontos feladat volt, mert rajtuk keresztül sok községre hatást gyakorolhattak. Meg is indult a szervezkedés, elsősorban a riSutai egyesületben. A feladat az volt, hogy a parasztok tagadják meg az adót és a katonákat azzal az indokolással, hogy az oktrojált alkotmányt nem a nép törvényes képviselete, a birodalmi gyűlés fogadta el. Ezenkívül titkos fegyverrel ellátott szervezetet alakítottak. J. Kalouson kívül, aki a gazdasági egyesület ügyvezetője volt, P. Husák fejtett ki politikai tevékenységet a gazdasági egyesülétben. Több alkalommal titkos összejöveteleket is tartottak a szomszédos ledeci malomban, amelynek tulajdonosa is résztvett a felkelés előkészítésében. Csehország németlakta északi vidékén a német parasztság körében is folyt a forradalmi munka. 1849 áprilisában jelent meg Szászországban Tadeus Gabe munkája: »Politische Klänge nach Böhmen«, amely dicsőítette a forradalmat és a népet felkelésre buzdította. A felkelés előkészítésének idején Drezdában találkozott Bakunin Fric-csel. Ezt a találkozást Fric kezdeményezte. Visszaemlékezéseiben beszámol arról, hogy miért tartotta szükségesnek ezt a személyes találkozást. Nem bízott t ezekben az előkészületekben, nem bízott abban, hogy a felkelés eredményes I lehet. »Elhatároztam, hogy Bakunint felkeresem személyesen Drezdában és ott érthetővé teszem számára, ezúttal miért nem számíthat Prágára és a esehekre, mért ne higyjen különösen Arnold forrófejű ígéreteinek és, hogy , az emberek kedélye levert, a szétzilált ifjúságot lassanként fog kelleni magához téríteni, edzeni és a szabadelvűség alapján a haza kiadósabb szolgálatára nevelni: a jelen pillanatban tehát nem lehet velük számolni.« 12 3 Fric J. Akkorddal, Bakunin megbízottjával április 12-én indult el Drezdába. Nehéz feladat volt Bakuninnal megértetni azt, hogy nem számíthat a esehekre, amikor tervének egyik döntő részét alkotta a csehországi felkelés. Nehéz volt megértetni Bakuninnal, »hogy a jelen pillanatban, annyi sikertelenségtől csüggedten, r még egy elég kiadós „fuccsra" sem futná erőnkből, ami talán legértékesebb, különben is eléggé gyér erőink és férfiaink teljesen felesleges feláldozásával járna.«12 4 Bakunin a Fric által vázolt prágai helyzet ellenére sem akart elállni tervétől. így került sor arra, hogy Fric feltette azt a kérdést, hogy mit vár a csehektől. Bakuninnak e kérdésre adott válasza súlyosbítja a fentebb vázolt I hibáit. Elég, — mondotta — hogy ha a csehek kísérletet tesznek valamiféle közös fegyveres felkelésre. Ha sikerül, jó, ha nem, elég lesz, ha Prágától a lengyel határ felé igyekeznek, ahol a felkelés biztosan ki fog törni, mert oda Dembinski és Wysocki parancsnoksága alatt 30.000 ember tör be. Bakunin Fricnek arra az érvelésére, hogy Csehországban nem megfelelőek a feltételek a felkelés kitörésére és Csehország ereje egyedül ehhez kevés — rámutatott arra, hogy a cseh mozgalomnak a szász és a magyar forradalommal kell egyesülni. Fric a továbbiakban két dolgot kért a cseh felkelés számára. Egyrészt elegendő időt a felkelés előkészítésére, másrészt fegyvereket, mindkettőhöz pedig pénzt. Bakunin megígérte a pénzt, de az előkészületi időt a Frié által kért negyedév helyett hat hétben állapították meg, tekintettel a fenyegető orosz intervencióra. Végül Frié az előkészületek kapcsán még egy döntő feltételt szabott; . biztosítani kell a felkelés során a prágai német diákok semlegességét. Bakunin ezért még aznap este megszervezte Fricnek és a drezdai német demokratáknak 123 Fric i. m. IV. 152. 1. (Idézet : Emlékeim, 190. 1.) 124 U. о. IV. 161. 1. (Idézet : U. o. 195. 1.)
