Századok – 1952
Tanulmányok - Arató Endre: A cseh és magyar nép összefogásának hagyományai 1849-ben 731
A CSEH ÉS MAGYAR .NÉP ÖSSZEFOGÁSÁNAK HAGYOMÁNYAI 1849-BEN 753 politika volt : mégpedig a becsület és szabadság politikájára, elvetve a ti egyrészt hizelgő, másrészt fennhéjázó politikátokat ! . . . Most azonban már mindenki látja, hogy a ti szabadságotok leple alatt csak a puszta engedékenység húzódott meg bármely kormánnyal szemben, csak az arisztokratákkal, a bürokratákkal és a hierarchiával való egyetértés, amit egyenlőségnek kereszteltetek el. De a cseh nemzet, a nép zöme nem nyert ezen semmit! Miért? Azért, mert vezetői a politikához nem értettek és tapasztalatlanok voltak abban".«9 0 A Národní Novinyben május hó folyamán nem egyszer tért vissza a cseh nép magyarbarátságának megbélyegzésére. Ezzel párhuzamosan a liberálisok ismételten propagálták az ausztroszláv politikát.9 1 Az elmondottakból láthatjuk, hogy a liberálisok is tovább folytatják a nacionalista uszítás politikáját. A magyarbarátság ellen a jól bevált fegyvert dobták be ismét a harcba. A liberálisoknak ez a magyar szabadságharc ellenes politikája azt mutatja, hogy a kormány elleni támadások nem jelentették egyben a forradalmi erők támogatását. A szlovák mozgalom vezetői sem nézték jó szemmel a cseh radikálisok és a cseh nép magyarbarátságát. A cseh és szlovák mozgalom részvevőinek több egykorú levele foglalkozik ezzel a kérdéssel. L. Stúr március 22-én, értesülve a prágai forradalmi eseményekről, a következőket írta Fricnek : »Hallom, hogy nagy forrongás van tinálatok. Látszik ebből, hogy politikailag még fiatalok vagytok s miként forr bennetek a nyugati szláv vér. Lassabban, lassabban! Egy év alatt nem teremtesz nemzetet, nem írod meg történelmét sem; egy év alatt nem hozod helyre, amit századok pusztítottak és torzítottak él«.92 S. Jurkovic, aki ebben az időben Prágában tartózkodott, beszámolt Hurbannak arról, hogy a csehek azt tanácsolták neki, hogy a szlovákok kössenek szövetséget Kossuthtal. 0 azonban ezt — írja — a leghatározottabban visszautasította.9 3 Ilyen szellemben írt Húrban sógorának, D. Slobodának néhány nappal később. »Még egy újság — hogy a magyarokkal szövetkezünk! Inkább a fekete ördöggel. Ezek aztán politikusok ! Hogyha egy kicsit haragszanak a minisztériumra, félredobják terveiket, elveiket és politikai hitvallásukat. Oh, emberi éretlenség, a prágai politikusok szörnyű éretlensége«.9 4 Húrban egy másik alkalommal feleségének így írt a cseh radikálisok magyarbarátságáról : »A Csehek már megint bolondulnak, Kossuth dicsőségéről írnak. Látod, kár az időért az ilyen dolgok olvasására«.95 S túr leveleiben egész más hangot üt meg, mint Húrban, drámai szavakkal igyekszik rábeszélni Fricet arra, hogy térjenek vissza a régi útra. »A Ti Prágátok most nagy gondot okoz nekünk! Félünk, nehogy egyesek valamit kifőzzenek ott a ti és a mi kárunkra és kiszámíthatatlan szerencsétlenségünkre. Az olyan kiáltozások, hogy béküljünk ki a magyarokkal, az olyan tüntetések, amelyeken Kossuthot dicsőítik, Jellasics képét égetik, semmi jót sem jósolnak. Elhiszem, 90 Frié i. m. IV. 178. 1. (Idézet : Emlékeim, 210. 1.) 91 Uherská válka. NN 1849 máj. 9. (109. sz.) 92 Fric i. m. IV. 136. 1. (Idézet : Emlékeim, 184. 1.) 93 8. Jurkovic levele vejükhöz, Hurbánhoz. Praha 1849 márc. 24. Hurbanovsky Archiv 29. fasc. 1. sz. Archiv Slovenského Národného Muzea (ASNM). Turc. Sv. Martin. S. Jurkovic Hurbánnak, a szlovák nemzeti mozgalom vezetőjének apósa volt. 94 Húrban levele sógorának, D. Slobodának. Olomouc 1849 máre. 26. Közli : Sbornik Matice Slovenskej III. 170. 1. 95 Húrban levele feleségéhez Bécs 1849 ápr. 11. Hurbanovsky Archiv 33. faso. II. 5. sz. ASNM Turé. Sv. Martin.
