Századok – 1952
Tanulmányok - Arató Endre: A cseh és magyar nép összefogásának hagyományai 1849-ben 731
746 ARATÓ ENDRB tüntetést kizárólag a németek szervezték volna, mert Kossuth éltetése mind gyakrabban ismétlődött a cseh nép körében úgy Prágában, mint a vidéken.«5 9 Hasonló magyarbarát tüntetés játszódott le abból az alkalomból, hogy a Prágában állomásozó magyar katonaság egy része elhagyta Prágát. Az egykorú hír erről a következőképpen számol be. »Tegnap este egy magyar zászlóalj hagyta el vasúton Prágát. Az elutazás időpontja hat órára volt kitűzve, ami azonban félnyolcig elhúzódott. Megszámolhatatlan néptömeg lepte el a sáncokat, a vasutat és az ehhez közelfekvő Zizkovot. Amikor a katonák mára vagonokban ültek, ezer torokból hangzott fel hangosan ,,Éljen Kossuth! Éljen a Magyar!" és e kiáltásoknak nem akart vége szakadni«, hogy azt a zenekart, amely a vasúton játszott, nem is lehetett hallani. »Hogyan változtak az idők! — folytatja beszámolóját a lap —ki merte volna fél évvel ezelőtt a mi Prágánkban éltetni a magyarokat. . . — A katonák, akik már a vagonokban ültek örömteli arccal válaszoltak az összegyültöknek : „Éljen Prága!. . . Éljen Csehország" és hasonlókat«.6 0 A magyar katonaság és a prágai lakosság viszonya, amint ezt a fenti tudósítás mutatja, jó volt. És ez szemet szúrt a reakciónak. A magyar katonaság és a cseh lakosság egymás iránti kölcsönös barátsága — már korábban is — nem egyszer kifejezésre jutott. Húsvéthétfőn Karlínban egyrészről cseh diákok és néhány polgár, másrészről pedig a Weiden ezred katonái között nézeteltérésre majd verekedésre került sor. A jelenlévő magyar katonák a prágaiak pártjára állottak és elkergették a Welden-ezred katonáit.61 Ezért a reakció jobbnak látta a cseh néppel jó viszonyt fenntartó katonaságot eltávolítani Prágából,ahol éppen ebben az időben erősödött a magyarbarát és az abszolutizmus elleni hangulat. 1849 tavaszán a cseh és a magyar nép barátságán tehát csődöt mondott az a politika, amely más nemzetiségű katonasággal akarja elfojtani egy nép nemzeti mozgalmát. A divide et impera politikájának ezzel az aljas megnyilatkozási formájával és véres változatával 1848 júniusában mind Prágában, mind Pesten (olaszok és magyarok között) találkoztunk. A prágai lakosság még a Csehországban maradt magyar katonák iránt később is kifejezésre juttatta rokonszenvét. Május 6-án vasárnap egy kisebb tüntetés szétzavarására magyar katonákat vezényeltek ki. A megérkező magyarokat a prágaiak tüntető ,,Éljen"-nel fogadták.6 2 Május elsején Stromovkán tartott ünnepségen a diákság ismét éltette Kossuthot és a magyar népet.6 3 A prágai hangulatra egyébként jellemző az a városkapitányi jelentés, mely beszámol arról, hogy a Kohlmarkton a tömeg egy asszonyt hallgatott, aki fennhangon azt mesélte, hogy bizonyos Sturma, aki tüzér és állítólag a szertárban lakik, a fiától, aki Kossuth szolgálatában százados és Magyarországon tartózkodik, állítólag egy pénzzel telt levelet kapott és egyben apjával közölte, hogy Kossuth szent János ünnepére Prágába érkezik.6 4 A jelentésben idézett ismeretlen prágai asszony híre nem felelt meg a valóságnak, de e tény mutatja azt, hogy nemcsak a radikálisok, hanem a prágai 60 J. Maly : Nase znovuzrození. Prehled národního zivota ceského za posledního pűlstoletí. Praha, 1883. III. 110. 1. 60 Öechy. Zpráwy z Prahy. PVL 1849 ápr. 11. (100. sz.) Fric i. m. IV. 155. 1. 61 Traub : i. m. 85. 1. 62 J. Maly i. m. III. 35-36. 1. 63 Traub i. m. 100. 1. 64 Polizei Praesidium (PP) 1849 május 2. 669 Archiv Ministerstva Vnítra (AMV) Praha.
