Századok – 1952
Tanulmányok - Arató Endre: A cseh és magyar nép összefogásának hagyományai 1849-ben 731
A CSEH ÉS MAGYAR .NÉP ÖSSZEFOGÁSÁNAK HAGYOMÁNYAI 1849-BEN 767 nép is helyesen látta, hogy Kossuth és a magyar csapatok a cseh nép szabadságáért is harcolnak. És ez a felismerés volt az alapja a cseh népnek a magyar függetlenségi harc iránt érzett szimpátiájának. Ehhez hasonló hírek a cseh parasztság körében is — mint később látni fogjuk — széles körben terjedtek el. A bécsi lapok így számolnak be május elsején a prágai helyzetről : »A levegő telített, az ég felhős, az atmoszféra feszült, majd itt-ott hallani, hogy a magyarok Bécs előtt állanak, majd azt, hogy elérték Bécset, majd ismét azt, hogy néhány mérföldre vannak Bécstől, továbbá azt mondják, hogy Kossuth be akar törni Morva- és Csehországba. Igen, már tudnak biztos időpontot arra nézve, hogy mikor érkeznek Prágához.«65 A magyar nép harca iránti rokonszenv nemcsak passzív rokonszenvben, demonstrációkban, Kossuthnak és a magyar csap at с к segítségének várásában nyilatkozott meg, hanem a magyar szabadságharc támogatásában is A Slovanská Lipa — amely 1848 folyamán a liberálisok befolyására a magyarországi szlávok magyarellenes harcának fő támogatója volt — szakított ezzel a politikával és nyíltan kifejezésre juttatta a magyarok iránt táplált szimpátiáját azzal, hogy nem küldött pénzt a magyar szabadságharc ellen harcoló szlovákoknak és délszlávoknak.6 6 A Slovanská Lipa egyesületben megnyilvánuló magyarbarátság tehát a rokonszenvmegnyilatkozás mellett, ha nem is közvetlenül, de az eddigi támogatás megvonásával közvetett segítséget nyújtott a magyar szabadságharcnak. A cseh radikálisok és a cseh nép aktív tevékenységét jelentette a májusi abszolutizmus elleni felkelés előkészítése és a cári intervenció elleni küzdelem. Ez egymással szorosan egybekapcsolódó harci feladat során a cseh radikálisok és a cseh nép még közelebb került a magyar nép függetlenségi mozgalmához. A májusi felkeléssel és a cári intervenció csehországi hatásával az alábbiakban külön foglalkozni fogunk. A magyar szabadságharc nemcsak Prágában, hanem a vidéken, a cseh parasztság körében is rokonszenvet és reményteli várakozást váltott ki. A cseh parasztságot antifeudális küzdelmeiben erősítette a magyar szabadságharc. Kossuth, á függetlenségi harc vezére népszerű volt 1849 tavaszán a cseh parasztság körében is. Kossuthtól, a magyar csapatok győzelmétől a maga szabadságát várta a cseh parasztság is. Különböző hírek keringtek körükben Kossuth és a magyar csapatok csehországi bevonulásáról. Általánossá vált nemcsak Prágában, de egész Csehországban az a felismerés, hogy a magyar és a cseh népnek egyformán az osztrák abszolutizmus az ellensége, tehát a magyarok saját szabadságukért küzdve, a cseh nép ellenségei ellen is harcolnak. De a csehországi hatóságok is felismerték a magyar szabadságharc iránti rokonszenv jelentőségét. Meg is tették a szükséges intézkedéseket. Spiclik figyelték a Slovanská Lipa vidéki fiókjait és a cseh nép hangulatáról rendszeres jelentésekben számoltak be a kerületi főnököknek és a helytartótanácsnak. Céljuk az volt, hogy felderítsék a csehek és magyarok közötti esetleges kapcsolatokat és a vidék forradalmi elemeinek állandó szemmeltartásával a kellő időben szembefordulhassanak a cseh nép mozgalmával. Most tekintsük át__a cseh vidék magyarbarát hangulatát. Usti nad Orlicében egy 50— 60 tagból álló fiókja volt a Slovanská Lipának, amely a már említett rendelet után mint olvasókör működött. Az olvasókör tagjai nyíltan kifejezésre juttatták Kossuth iránt érzett rokonszenvüket és 65 Traub i. m. 101. 1. 66 Bakunin: Zpoved' Caru Mikulási I. Praha, 1926. 134. 1. 16 Századok 3—4.
