Századok – 1952
Tanulmányok - Arató Endre: A cseh és magyar nép összefogásának hagyományai 1849-ben 731
A CSEH ÉS MAGYAR .NÉP ÖSSZEFOGÁSÁNAK HAGYOMÁNYAI 1849-BEN 739 Ezeken az ünnepségeken sokan vettek részt, de az egy nappal később, a minisztérium által elrendelt »alkotmányünnepségről« a prágaiak tüntetően távolmaradtak. Hivatalból megjelent személyeken kívül szinte senki sem volt az »ünnepségen«. A következő napon, március 13-án a radikális demokrata diákok által rendezett megmozduláson tüntetően részt vett az egész Prága, annak ellenére, hogy rossz idő volt és a meghívókat sem lehetett megfelelően terjeszteni. Ez az ünnepség is hasonló volt, mint a március 11-i. Rekviemet tartottak »az elmúlt 365 nap során a szabadságért folytatott nemes küzdelemben elesettek emlékére«. A Klementinumban cseh és német nyelvű beszédek hangzottak el, amelyek felhívták a cseh és a német diákságot az összefogásra és lelkes szavakkal emlékeztek meg az elmúlt esztendő márciusi, júniusi és októberi napjairól. A forradalmi küzdelmekre való emlékezésnek meg is lett a következménye. A nép a diákokkal együtt nyilvánosan ócsárolta az oktrojált alkotmányt, majd szövegét elégették az uralkodó képmásával együtt. Egy alkalommal köztársaságot követeltek. A csehek és németek közösen léptek fel az abszolutizmus ellen — éppúgy, mint a dicsőséges prágai felkelés napjaiban. De nemcsak Prágában, hanem a vidéken is forradalmi volt a hangulat. A prágai helyzetről egykoiú jelentés a következőképpen számol be : »A diákok és az ujságárusok igazi republikánusok. Hallatlanul szidják az alkotmányt, a minisztériumot, a fiatal császárt. Teljesen zavartalanul szitkozódnak az utcákon és a vendéglőkben. Nyíltan hirdetik, hogy éljen Kossuth, vesszen a kormány. . . Elfogtak olyan embereket, akik a magyar ezredeket hűtlenségre akarták csábítani, így Lehner órássegédet és Soltys volt katonát lezárták. A sajtó, a német ép úgy, mint a cseh támad és uszít.« A diákok egy vendéglőben — folytatja tovább a jelentés a »Gaudeamus igitur« с. közkedvelt dalban különös nyomatékkal énekelték a »Vivat et res publica«-^ ami hatalmas tapsot váltott ki. A cseh és a német paiasztság Prága felé tekintett, amelynek példáját akaita követni.28 Az oktrojált alkotmány kibocsátása során keletkezett forradalmi hangulatnak különös jelentőséget adott, hogy a cseh nép többsége felismerte a liberálisok áruló politikáj4t. Ha aira gondolunk, hogy a piágai felkelés óta a cseh liberális burzsoázia milyen káros befolyást gyakorolt a cseh népre, akkor világosan látjuk e foidulat jelentőségét. A piágaiak meggyűlölték a birodalmi gyűlés szláv jobb il dalának képviselőit, azokat a liberálisokat, akik oly soká csalták a cseh népet.29 A prágaiak félreérthetetlenül kifejezésre is juttatták ezt az érzésüket a feloszlatott birodalmi gyűlésből visszatérő képviselők felé. »Amikor küldötteink visszajöttek Kr imtuízből, a íadikálisok egész szép seiegecskéje ment ki megnézni őket és a »Sláviának« egy volt tagja, a szlovák műkedvelő Srámek, ócsárló dalocskát osztogatott a közönség között, melyet itt nem lehet pontosan elismételni. A fő tromf a »Národní Noviny« szerkesztőjének, Havlíceknek szólt. De nem ma adt ki Palacky meg Rieger sem a sok gúnyos dalból. A vendéglőkben pedig ... énekeltek egy dalt, melynek csak az első versszaka közölhető : Nagy szláv politikát folytatnak ők, mondták, pedig csak az isten szent idejét lopták ! Egészében, bár az izgalom általános volt, be kell vallani, hogy az öntudatos polgárok elégedetlensége nem is annyi, а а кот mánynak szólt, hanem eleinte közvetlenül a követek ellen fordult amiatt a nemze-28 U. o. 40-43. 1. 29 Frié i. m. IV.
