Századok – 1952
Tanulmányok - Farkas Lajos–Radó Géza: Kossuth és a szabadságharc hadiipara 688
KOSSUTH ÉS A SZABADS-Ä'GHAKC HA Dil ГА К A 713 еду új, aránylag független hadiipari hálózat jöhet létre. A terv végrehajtásához Rombauer nyújtott segédkezet. Már január 30-án megtette az első lépéseket, hogy »az idevaló vasgyáraknak egyikéjén« meginduljon a szurony és puskavessző gyártás, »ami azonban nem volt rögtönözhető«, mert minden »hijányzott, ami aczélból való : a fegyverrészletek, szuronyok, a puskavesszők«. Akkoriban a magyar vasipar csak Gömörben és a Szepességben termelt némi acélt, már pedig ezektől a telephelyektől Nagyvárad a hadiesemények miatt legtöbbször el volt zárva, s a felvidéki üzemek is többnyire külföldi származású acélt dolgoztak fel. »Ha a szuronyokból mindaz elhozható, ami Miskolczon, Breznóbányán, Meczenzéfen és Rhoniczon, továbbá a mi szuronyban és puskavesszőben Meczenzéfen és Rhoniczon van, akkor is a gyárnak hosszabb és egy holnapon túli munkálkodhatása egészen a megszerezhető szerszámoktól, nevezetesen a reszelő megszerezhetésétől függ.« 141 Bár Kossuth utasítására a veszélyeztetett helyekről minden készletet Nagyváradra irányítottak, Rombauer pedig mindenütt, ahol csak lehetett, sürgős rendeléseket adott fel, a fegyvergyártás ügyét a nyersanyaghiány a szabadságharc utolsó órájáig hátrányosan befolyásolta. Ennek ellenére Kossuth gyártási intézkedései — lassúbb ütemben ugyan, mint ahogy azt a hadihelyzet szükségessé tette volna — valósággá váltak. Február 10-én Láhner 288 puskát indított Debrecenbe, 14-én újabb 300-at küldött.142 Február 19-ig a »fegyverosztály 2835 fegyvert szolgáltatott ki.«14 3 Kiépülőben volt a fegyvergyártási hálózat is. Rombauer a Nagyvárad melletti Petrósz vasgyárát már március 6-án bekapcsolta a fegyvergyári munkaközösségbe, elrendelvén a Breznóbányáról elhozott féligkész vágószuronyok kikészítését és új döfőszuronyok gyártását. 144 . Röviddel ezután Petrószra telepítette át a breznóbányai szuronygyárat és megszervezte a puskacső készítést. Csőkovácsokat idegenből hozott. A besztercebányai fegyvergyárat Kabolapolyánára vitte, amely fegyverjavításon kívül gyalogsági fegyverek és puskacsövek gyártását is megkezdte a felállított új műhelyekben.14 5 Az acélhiány kiküszöbölésére is javaslatot tett. Helyszíni vizsgálatai jogossá tették azt a feltevését, hogy a vaskohi vasból jóminőségű acél nyerhető, a fegyverek acélrészei, kardlapok és szuronyok gyártására.14 6 Kossuth rendkívül nagy jelentőséget tulajdonított a javaslatnak és haladéktalanül utasította Láhnert : ».. .végeztesse el ahhoz értő szakbeliek által a szükséges előleges kísérletet«, egyben felhatalmazta, »a körülmények szerint az álladalomnak olly nagyon érdekében fekvő aczélt az illetőknek.. . ígérendő jutalmaztatással is sikeresíteni.«147 A szakemberek véleménye biztató volt, Vaskóhn megindulhatott a gyártás — a szabadságharc iparfejlesztési politikájának egyik legnagyobb sikereként. Április 22-én már jelentette is Láhner: »Petrósz és Vaskóh a nagyváradi fegyverzési ügyvitel vas és aczél szükségletét fedezheti.« És talán már márciusban megindult volna a vaskóhi acélból a szuronygyártás, de »az új elhelyezkedés, a petrószi vasgyári vidéknek minden segédforrásokbani hijánya, a martiusban beállott havazás, fagyás és áradás, a petrószi olvasztónak több napokig tartott romlottsága és a jónak reméllett köszörűkövek hasznavehetetlensége«, mind-141 OHB 1463/1849. 142 OHB 2079/1849. 143 OHB 2432/1849. 144 OHB 2854/1849. 145 OHB 3510/1849. 146 OHB 3426/1849. 147 OHB 3607/1849.
