Századok – 1952
Tanulmányok - Farkas Lajos–Radó Géza: Kossuth és a szabadságharc hadiipara 688
714 FARKAS LAJOS—RA DÔ GÉZA megannyi előre nem látott akadály, valósággal lehetetlenné tették a 'petrósz szuronygyár munkáját. A beállott késedelem ellenére a próbaszuronyok kitűnő minősége jogossá tette Láhner reményét : »Szuronyokban remélhetőleg mielőbb nem fogunk szűkölködni, mert egy részről Meczenzéfen megtétetvék a szükséges lépések, hogy. . . onnan 40.000 szurony szolgáltassék ide s ezenfelül Petrósz naponkint 120 darab szuronnyal fogja Nagyváradot segíteni.«148 Mecenzéfen azonban továbbra is akadozott a gyártás s az emiatt támadt szuronyhiányt Vaskóh nem tudta egyedül leküzdeni : »már egy szurony sincs« a nagyváradi fegyverraktárban, panaszkodott május végén Rombauer. »Meczenzéfről mindössze 249 érkezett.«149 A cári seregek betörésének árnyékáhan a felvidéki üzemek teljesítőképessége leromlott, a bomlasztó, diverzáns elemek befolyása ismét fellángolt. Diósgyőrt is hasztalan sürgették, Kabolapolyána termelése is alábbhagyott. Kétségtelen, hogy a nagyváradi fegyvergyártás akadozása az acélhiányban leli magyarázatát, mégis a növekedő nehézségek ellenére az üzem teljes erőmegfeszítéssel dolgozott és május 9-ig 5461 különböző fajtájú puskát állított elő.15 0 Ami pedig a fegyvergyártás egész hálózatának, ennek a szinte semmiből életre hívott gyártási ágazatnak példamutató, bár a valóságos szükséglethez mérten sohasem teljesen kielégítő eredményeit illeti, fél kell jegyeznünk Láhner egyik kimutatásának idevonatkozó adatait: 1848 szeptember 28-tól 1849 április 22-ig, tehát a győzelmes tavaszi hadjáratig, a honvédség fegyveriparunktól 35.318 lőfegyvert, 4.172 karabélyt, 12.464 pisztolyt, 29.254 szuronyt kapott.15 1 Ez a szám azonban korántsem teljes. Nem szerepel benne az önálló puskaművesek termelése és nem tartalmazza azoknak az alkalmi üzemeknek adatait sem, amelyek a katonai központokban és táborokban a beszedett, vásárolt vagy zsákmányolt fegyverek átalakításával, javításával joglalkoztak. * A fegyver ipar létrejöttének és sikereinek vizsgálatánál újra és újra találkozunk a munkáskérdés problémáival is. Az iparon belül — noha nem kiélezetten — felszínre kerültek bérezési, munkafegyelmezési és egyéb szociális kérdések, amelyeknek megoldása vagy megoldatlansága kihatott a gyártás egész menetére. Kossuth az egyre nyomasztóbb pénzhiány ellenére is Nagyváradnak mindig juttatott pénzt, hogy Láhner »a fegyvergyár munkálataira és a gyárhoz tartozó személyzet részére szükségelt pénzzel minden időben ellátva legyen.«16 2 Ez az intézkedés olyan időszakban történt, amikor egyrészt a bankjegynyomda áttelepítésével kapcsolatban felmerült technikai nehézségek, másrészt a nehézségeket szándékosan eltúlozó Duschek aknamunkája következtében gyakran még a legszükségesebb állami kiadások fedezésére sem tudott a pénzügyminisztérium kellő mennyiségű bankjegyet és váltópénzt rendelkezésre bocsátani. Komoly gondokat okozott Kossuthnak az a körülmény is, hogy a Nagyváradra vitt pesti munkások igen súlyos lakás- és élelmezési bajokkal küzdöttek, a drágaság egyre nőtt s a legszükségesebb holmik beszerzése a speku"» OHB 6095/1849. "» OHB 7533/1849. 160 OHB 6095/1849. i" OHB 6086/1849. 162 OHB 5991/1849.
