Századok – 1952
Tanulmányok - Barta István: Kossuth és Csányi 593
682 BAßTA IST VAX az engedelmességet, megfosztja őt a főparancsnokságtól és Kiss Ernőre ruházza azt. Csányi azonban meggyőzte Görgeyt a minisztertanács tervének helyességéről s maga Kossuth csodálkozott a legjobban, amikor a küldöttek azzal tértek vissza, hogy Görgey kész végrehajtani a kapott utasítást. Ez az ígéret kétségtelenül Csányi érdeme volt s az ő befolyásának értékét nem csökkenti az a körülmény sem, hogy Görgey később mégsem hajtotta végre, hanem tovább mélyítette a szakadékot, amely őt Kossuthtól elválasztotta.10 Klapka leírásából is az derül ki, hogy Csányi július elején, a Görgey engedetlensége által okozott válság közepette változatlanul abban látta a megoldást, ha Görgey kiszabadítja magát környezetének káros befolyása alól és együttműködik Kossuthtal. Levelet is írt neki július 5-én, amelyben kérve-kértè őt, »hogy semmiféle ellenséges sugdosás és ármánykodás által ne engedje elszakíttatni attól a szövetségtől, amelynek minden erejét egyesítenie kell, ha azt nem akarjuk, hogy a haza tönkremenjen s örvénybe dőljön.«11 Hogy mennyire Kossuth oldalán állott Csányi a Görgeyvel folytatott párharcban, azt mutatja július 9-i, Kossuthhoz intézett levele is. Ebben, a Görgeyvel kapcsolatban szerzett legutóbbi tapasztalatok es a tábornokok közt fokozódó ellentétek alapján arra szólította fel Kossuthot, hogy valósítsa meg a néhány nappal előbb közölt — s általa akkor még ellenzett — tervet és vegye át ő maga a seregek főparancsnokságát. Ilyen módon a kormányzó sohasem kerülne összeütközésbe a főparancsnokkal a hadműveleti terveket illetően — vélte Csányi — és egyszersmindenkorra • véget lehetne vetni a széthúzásnak.12 Nem tartozik a tárgyunkhoz annak a részletezése, hogy hogyan vált lehetetlenné a politikai erőviszonyok jobbratolódása, a vezérek közötti ellentétek, a fokozódó zűrzavar és a rohamosan rosszabbodó katonai helyzet következtében mind ennek a tervnek, mind egyéb terveknek a megvalósítása s hogyan jutott el a szabadságharc egy-két hét alatt a végső drámai kifejlődésig. Tény az, hogy a Csányira vonatkozó szórványos adatok továbbra is arról szólnak, mennyire igyekezett támogatni Kossuthnak a harc folytatására irányuló erőfeszítéseit, s nincs egyetlen olyan adatunk sem, amely csüggedésről, megalkuvási szándékról tanúskodnék. Azok között volt, akik július végén a minisztertanácsban helytelenítették, hogy Görgey tárgyalásokat kezdett Paskievics fővezérrel.13 Kossuth bizalmát irányában mutatja az is, hogy a végkifejlet napjaiban, augusztus 7-én őt küldte az északról, Arad felé közeledő Görgey elé azzal a megbízatással, hogy siettesse és rávegye, gondoskodjék a csúcsai szoros védelméről, nehogy az orosz seregek betörve ott Erdélybe, könnyűszerrel birtokukba vegyék azt. Csányi előreküldött levelében a fentiek közlése mellett a régi hittel s változatlan bizalommal biztatta Görgeyt a sietésre, az erők egyesítésének megvalósítására. »Minden percben szükségessé válik a csatlakozás — írta neki — mert egyedül az önthet új életet a sinlődő hazába. Azért Isten vezérelje mielőbb Altábornagy urat a kivánt csatlakozási célhoz.«14 Megérkezve Görgey táborába, rögtön beszámolt benyomásairól minisztertársának, Vukovicsnak. Az augusztus 8-án, Zerinden kelt levél a leghívebben tükrözi Csányinak a fővezérség és 10 V. ö. Steier L. : Haynau és Paskievics. I. k. 84. s köv. 1. 11 V. ö. Klapka Oy.: Emlékeimből, 187. 1. 12 Csányi levelének német fordítását 1. OL. Kossuth-Archiv. 495. sz. 13 V. ö. Steier, i. m. П. k. 51. 1. 14 L. Hadtört. Lt. 1848[49-es vegyes anyag: Tagesbefehl, jelentések, stb.
