Századok – 1952

Tanulmányok - Kozlov; V. K.: I. V. Sztálin a Szovjetunió szocialista nemzeteinek kialakulásáról és fejlődéséről 56

62 V. К. KOZI.OV zúzni az összes pártellenes és népellenes áramlatokat, lehetőséget kellett nyújtani a népi tömegeknek, hogy a gyakorlatban győződjenek meg a marxistaleninista elmélet helyességéről. Ki kellett irtani az emberek tudatából a nacionalizmust, a vallási tévhiteket, a múltból öröklött szokásokat és hagyományokat és beléjük kellett oltani a munka, a tulajdon, az állam iránti új viszonyt, az emberi együttélés új szabályait, amelyek megfelelnek a szocializmus alapelveinek. Ezek az óriási fontosságú feladatok jelentik a kultúrforradalom tartalmát. A Bolsevik Pártnak az összes nemzetek körében roppant nagy politikai és kulturális nevelőmunkát kellett végeznie a széles néprétegek tudatának átalakítása és átnevelése, a tartalmilag más minőségű, szocialista kultúra megerősítése terén. V. I. Lenin és I. V. Sztálin a marxizmus történetében először tárták fel munkáikban a maga teljes mélységében az új, szocialista kultúra lényegét, hasonlíthatatlan fölényét a burzsoá kultúrával szemben. Sem a burzsoá, sem a szocialista kultúra nem lehet nemzetietlen. A nemzeti kultúra a kapitalizmus idején tartalmában burzsoá, formájában nemzeti. A nemzeti kultúra a proletárdiktatúrában tartalmában szocialista és formájában nemzeti, az a célja, hogy a tömegeket a szocializmus és internacional.zmus szellemében nevelje. V. I. Lenin és I. V. Sztálin állandóan harcoltak a nemzeti kultúra lebecsülése, a nemzeti nihilizmus ellen. A nemzeti nyelv mindig egyetemes népi nyelv volt és ezt a szerepet ma is sikeresen tölti be. A nemzeti nyelvek hazánkban az Októberi Forradalom után új szavakkal és kifejezésekkel gazdagodtak, amelyek a szocialista termelés, az új állam és az új kultúra fejlődésével kapcsolatban keletkeztek. A nemzeti nyelvek így hajlékonyabbak és gazdagabbak lettek, alkalmassá váltak arra, hogy teljes mértékben kifejezzék a szocialista kultúra tartalmát. A szocialista kultúra hazánk különböző népeinél formájában különböző, de lényege emellett mindig egy marad : szocialista tartalom, szocialista eszmeiség. Azt is meg kell jegyeznünk, hogy a nemzeti kultúra fejlődése a kapitalizmus viszonyai között mindenekelőtt az uralkodó nemzet nemzeti kultúrájának fejlődését jelenti az elnyomott, alárendelt nemzet nemzeti formái fejlődésének rovására. A burzsoá társadalomban a nemuralkodó nemzetek nemzeti kultúráját korlátozza és elnyomja az uralkodó nemzet kizsákmányoló osztályainak politikája. A szovjet viszonyok között viszont minden feltételt megteremtettek ahhoz, hogy az egységes szocialista tartalom talaján a nemzeti formák kivirágozhassanak. A szocialista kultúra nemzeti formáinak változatossága a szocialista tartalmat az összes nemzetiségek dolgozói számára hozzáférhetővé és érthetővé teszi. A Bolsevik Párt kitartóan és következetesen folytatta a kulturális építéslenini-sztálini politikáját és kimagasló eredményeket ért el. T. V. Sztálin az országunkban lezajlott kultúrforradalmat jellemezve, így tárta fel lényegét: »Az általános, kötelező, a Szovjetunió nemzetiségi nyelvein folyó elemi oktatásnak életbeléptetése, az összes különböző fokozatú iskolák és tanulóik számának növekedése, a főiskolát végzett szakemberek számának növekedése, az új szovjet értelmiség megteremtése és megerősödése — ez a nép kulturális emelkedésének általános képe«.3 3 Sztálin: A leninizmus kérdései, 1950 691—692. o.