Századok – 1952

Tanulmányok - Kozlov; V. K.: I. V. Sztálin a Szovjetunió szocialista nemzeteinek kialakulásáról és fejlődéséről 56

I. V. SZTÁLIN A SZOVJETUNIÓ SZOCIALISTA NEMZETEINEK KIALAKULÁSÁRÓL IÏS FEJLŐDÉSÉRŐL 63 A kultúrforrádalom, mely a szocialista építés történelmileg szükségszerű alkotórésze volt, mélyrehatóan megváltoztatta az emberi pszichológia alapjait, felvirágoztatta a nemzeti kultúrákat, megerősítette az élenjáró, legmélyebb eszmei tartalmú kultúrát : a szocialista kultúrát. A kultúrforradalom megszüntette a nemzetek közötti kulturális egyenlőtlenséget, és a Szovjetunió összes népeit a szocialista kultúra színvonalára emelte fel. Országunkban kiformálódtak a nemzetek új lelki és erkölcsi tulajdonságai, amelyek összhangban vannak az új termelési móddal és az új termelési viszonyokkal. A szocializmus termelési viszonyai kitépték az individualizmus, az apolitikus magatartás, a népek közötti bizalmatlanság és ellenségeskedés gyökereit. Az összes nemzetek dolgozóinak széles tömegei felemelkedtek az egyetemes népi és állami érdekek magasrendű átértéséhez. A tömegeket átható szocialista öntudat a szovjet társadalom hatalmas lendítőereje lett. Erről a legnagyobb mértékben a szocialista munkaversenynek és legmagasabb formájának, a sztahanovista mozgalomnak a fejlődése, a tömeges hősiesség, az újító mozgalom, a szocialista hazáért tanúsított önfeláldozás tanúskodik. Amilyen mértékben fejlődtek a nemzeti kultúrák, olyan mértékben alakult ki a Szovjetunió különböző nemzetei között az eszmei közelség, született meg a kulturális közösség, amelynek alapja a Szovjetunió testvéri népeinek egymás története és kultúrája iránti kölcsönös megbecsülése. De a legszilárdabb alapot a népek egymáshoz és elsősorban a nagy orosz néphez való közeledése alkotta. Az orosz néphez, melynek kultúrája vezető szerepet játszott és játszik ma is változatlanul a Szovjetunió összes többi népeinek kulturális fejlődésében. A marxizmus-leninizmus ideológiája, a proletár internacionalizmus ideológiája a Szovjetunió osztatlanul uralkodó ideológiája lett. A szocialista nemzeteknek ezen az alapon kialakult kulturális közössége azt jelentette, hogy megerősödtek a szocialista nemzetek egységének ideológiai alapjai és megszilárdult testvéri együttműködésük az egységes szövetségi állam keretein belül. A szocializmus győzelme azt jelentette, hogy befejeződött a szocialista nemzetek kialakulási folyamata. Ezt a folyamatot a Bolsevik Párt irányította. A Párt politikája biztosította a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségét mindegyik nemzeten belül és biztosította az összes nemzetiségek munkásosztálya és parasztsága közötti szoros baráti kapcsolatokat, amelynek eredményeként hazánkban kiküszöböltük a nemzeti ellentéteket és a társadalmi élet minden területén létrehoztuk az összes nemzetek érdekegységét. A marxizmus-leninizmus azt tanítja, hogy a kapitalizmusról a szocializmusra való áttérés időszakában az osztályharc különösen éles formákat ölt. A szocializmus építése, a szocialista nemzetek kialakulása nem volt és nem is lehetett sima folyamat. Kemény harcot kellett vívni a kizsákmányoló osztályok és pártjaik maradványai, ügynökeik — a trockisták, buharinisták, nacionalista elhajlók és a szocializmus többi ellenségei ellen. Oroszország munkásosztálya a Bolsevik Párt vezetésével, szövetségben a dolgozó parasztsággal, az egész világ munkásosztályának támogatásával, sikeresen valósította meg a régi nemzetek átalakítását a szocializmus szellemében. A szocialista nemzetek kialakulása szemléltetően mutatta a szocialista felépítmény, és elsősorban a Bolsevik Párt által vezetett szovjet állam hatalmas alkotó szerepét. A szovjet állam óriási aktív erőnek bizonyult, amely népünket mozgósította á régi alap és a régi osztályok felszámolására, a szocialista alap megteremtésére és megszilárdítására.