Századok – 1952
Tanulmányok - Barta István: Kossuth és Csányi 593
668 BAB.TA ISTVÁN vagyonukat pedig a háború károsultjainak kártalanítására kell felhasználni. Utasította Kossuth Bemet, hogy a szász összeesküvés vezetőit fogassa el, adja át kezesül Csányinak s ha a cári csapatok nftm hagyják el az országot, vagy ha a szászok újból mozgolódnának, ki kell végezni őket. S a levél befejezésében nyomatékosan figyelmeztette Bemet, hogy a Szászföld viszonyainak rendezését a kormánynak magának tartja fenn, egyelőre fel kell függeszteni a polgári törvénykezést és a haditörvények alá kell helyezni az egész területet.25 Nem kétséges, hogy ebben a kérdésben Kossuth látta helyesen a függetlenségi harc érdekeit. Kossuth nem Csányi útján értesült Bem amnesztiarendeletéről, hanem magának Bemnek a leveléből. Csányi jelentései március 11-е után meglehetősen hiányosan maradtak fenn,2 6 kétséges azonban, hogy egyáltalán tudott-e Bem rendelkezéseiről előbb, mint Kossuth. A kezdeményezés mindenesetre Kossuthtól indult ki, de Kossuth azonnal Csányira gondolt, amikor intézkedéseinek megvalósításáról volt szó. A fenti, Bemnek szóló levelet, amely a czibakházai főhadiszálláson kelt, nyitva küldte el Csányinak s a következő sorokat mellékelte hozzá: »Olvasd el Bemnek írott levelemet s küldd kérlek azonnal, sőt ha teheted, menj magad hozzá. A szászok irányában irtózatos energiával kell fellépni, ezt kívánja borzasztó honárulásuk s az ez által előidézett orosz invasio.« Csányi azonnal elindult a Szászföld felé, hogy végrehajtsa Kossuth utasításait, Kossuth pedig március 22-én újabb levélben, még nyomatékosabban figyelmeztette Bemet, hogy »dicsőséges, de terhes győzelmi útjában a szervezési munkálatokkal ne fárassza magát«, foglalkozzék a sereg növelésével, feIfegyvérzésévéI, felruházásával, élelmezésével, »a polgári szervezés s közigazgatási ügyek háládatlan fáradalmait engedje át Csányi kormánybiztos úrnak«.27 Nem győzi ebben a levelében hangsúlyozni, hogy mennyire bonyolódottak az erdélyi viszonyok s bármely célszerűtlen lépés milyen súlyos következményeket vonhat maga után. Az erdélyi problémák megoldásához nem elegendők a helyi ismeretek — hangoztatta — az ország egészeszempontjából kell azokat tekinteni. Bem hamarosan elhagyta Szebent s a közben megérkezett Csányi feladata lett, hogy megvalósítsa a Szászföldön Kossuth elgondolásait. Március 28-án újabb utasítást kapott Kossuthtól arra, hogy foglalja le a szász nemzeti vagyont, amelyet a szászok alkotmányellenes célokra, a szász nép érdekei ellen, az ország egységének és szabadságának felforgatására és Erdély nyugalmának felzavarására fordítottak. A rendelet ezt a vagyont államvagyonnak nyilvánította, de megnyugtatta a szász nemzetet, hogy az intézkedés csupán eredeti rendeltetésének akarja visszaadni a szász nemzeti vagyont és az alapítványokat.28 Április 1-i levelében pedig arra utasította Kossuth Csányit, hogy jelentős hadisarcot vessen ki a szászokra. »Pénz szűkében vagyunk — írta neki — a szászokat mindenesetre fizettesd meg becsületesen, 2,000.000-t fizessenek. Felét sarc gyanánt, felét mint kényszerített kölcsönt unus pro omnibus, omnes pro uno. 25 Kossuth márc. 17-i németnyelvű levelét 1. OL. Bem József -iratok. 26 Csányinak márc. 11—17. között csak egy jelentése van iktatva az OHB iktatókönyvében, a márc. 14-i (3409. sz.), maga a jelentés azonban hiányzik az iratok közül. Márc. 17-i jelentésében (3610. sz.) nincs a fenti tárgyról szó, márc. 22-i és 27-i iktatott jelentései ugyancsak hiányoznak. (4281., 4282. sz.) 27 V. ö. Makray A.: Briefe Ludwig Kossuth an FML Bem. Pest. 1870. 12. s köv. 1. 28 A rendelet fogalmazványát 1. OL. OHB 4188/1849. sz. alatt.
